Helyi hírek

• 
• 

 

Hétszínvirág Óvoda

4065 Újszentmargita, Rákóczi u. 134.

Tel./ Fax: 52/ 214-021

_________________________________________________________________________

 

 

Tartalomjegyzék

1. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje................... 5

2. Az óvoda működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók.. 6

3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása............................................... 10

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét.............................. 16

5. Az óvodai hagyományok ápolását............................................................ 18

6. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendjét......... 19.

7. Az intézményi védő, óvó előírások............................................................ 21

8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők........... 25

9. Záró rendelkezések..................................................................................... 27

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  MELLÉKLETEI

1. számú melléklet      Az óvoda dolgozóinak munkaköri leírása, feladat

2. számú melléklet      A nevelőtestület működésére vonatkozó általános

                                               szabályok

3.számú melléklet       Coménius 2000 I Partnerközpontú Intézményi modell Támogató csoportjának működési szabályzata

 4. számú melléklet     Az óvoda házirendje

 5. számú melléklet     Munkaidő, munkarend

 

6. számú melléklet      Védőruha jogosultság

7. számú melléklet      SZABÁLYZATOK

• Belső ellenőrzési szabályzat
• Ügyiratkezelési szabályzat
• Pénztárkezelési szabályzat
• Leltározási szabályzat
• Selejtezési szabályzat
• Élelmezési szabályzat
• Munkavédelmi szabályzat
• Tűzvédelmi szabályzat
• Közalkalmazotti Szabályzat, Ügyrend

Az intézmény neve:    Hétszínvirág Óvoda

Székhelye:                   4065 Újszentmargita, Rákóczi u. 134.     

Az óvoda alapító szerve::

                                    Újszentmargita Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Közvetlen irányító szerve:

                                    Polgármesteri Hivatal

                                    Újszentmargita, Rákóczi u. 125.

Az alapító okirat száma: 89/2004

kelte:                               2004. VIII. 13.

Óvodai csoportok száma:         3

Vezetési személyi feltételek:

Óvodavezető:                              1 fő

Munkaközösség-vezető:             1 fő

 

Az intézmény alaptevékenysége:

TEÁOR szám: 80.10

Alapvető szakág: 81115 Óvodai nevelés

                            552312 Óvodások intézményi étkeztetése

 

 

A nevelési intézményben a nevelő munka a helyi óvodai program szerint folyik.

A helyi óvodai program tartalmazza:

• Azokat a feladatokat, tevékenységeket amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján.
• Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei alapján.
• Tankötelessé válik a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti.

     ·      Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása

     ·      Pedagógusok szakkönyv vásárlása

• Szakmai fejlesztési feladatok
• Pedagógiai szakmai szolgáltatás
• Minőségfejlesztési feladatok
• Óvodások, iskolások intézményi étkeztetése
• Szociális étkeztetés
• Munkahelyi vendéglátás

I. Az SZMSZ létrejött az alábbi jogszabályok és rendeletek alapján:

• 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai
• Országos Óvodai Nevelési Program Irányelvei
• A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. Tv.
• A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. Tv.
• 138/1992. X. 8. Kormányrendelet
• 11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működtetéséről

 

II. Hatályba lép

A jóváhagyás napján, és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

 

III. Kiterjedési köre

• Az óvodába járó gyermekek közössége
• A gyermekek szülei, törvényes képviselői
• Nevelőtestület
• Óvodavezető
• A nevelő-oktató munkát segítők
• Egyéb munkakörben dolgozók

 

IV. Az SZMSZ tartalmazza:

1. Az óvoda működésének általános szabályait, munkarendjét
2. Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályokat, tudnivalókat
3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét
5. Az óvodai hagyományok ápolását
6. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendjét
7. Az intézményi védő, óvó előírások
8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
9. Záró rendelkezések
10. Záradék

 

1.    Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje

 

Az alapító okirat tartalmazza az óvoda nevét, feladatait, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet. Ktv. 37. § (4)-(5)

Az intézmény jogállása:

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv

 

• Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők, illetve a képviselők, a jogszabályban meghatározottak szerint.( Ktv. 39.§. (1-2). )
• Az óvodában dolgozók létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete tartalmazza.
• A Ktv. 3. sz. melléklete alapján az óvodai csoport maximális létszáma 25 fő.
• Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni.
• Az óvoda helységeiben, területén, párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. (KT. 39.§. 14.)

Az alkalmazottak személyes adatainak kezelését a K.T. 2. sz. mell. (4; 5.p.) határozza meg

Az intézmény adószáma: 15375452-2-09

Az intézmény vezetőjét Újszentmargita Község Képviselő-testülete nevezi ki, a kiválasztás nyilvános pályázat útján történik.

 

• Az óvodában a nevelőmunka az adaptált tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program alapján folyik. A programot nyilvánosságra kell hozni, a szülőket tájékoztatni kell annak tartalmáról:
  • Beiratkozáskor, amennyiben a szülő igényli.
  • Minden szülő kap beiratkozáskor egy példányt
  • Az óvodapedagógus által szervezett szülőértekezleten
  • A program hiteles másolata az óvodavezető irodájában található
  • Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált felzárkóztatását, részképesség zavarok kompenzálását, a cigánygyermekek identitástudatának támogatását, esélyegyenlőségének megteremtését.

 

 

 

 

 

b) Az óvoda munkarendje

• A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
• Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.
• Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nagytakarítás előtt a szülők 2 hónappal értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint ügyeletet kell tartani.
• Nyitvatartási idő: 7.00-17.00

A teljes nyitva tartás alatt óvodapedagógus felügyel a gyermekekre.

A nyitva tartás meghosszabbítása a szülők indokolt kérése alapján történik.

• A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni.
• Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.30 és 16.00 között az óvodavezetőnek vagy megbízott helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívül időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása.

 

 

c) A helyettesítés rendje

Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését a helyettesítéssel megbízott munkaközösség-vezető látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnal döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén helyettesítése teljes körű, kivéve, ha az intézmény fenntartója másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a két heti időtartam. Az óvodavezető és megbízottja egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.

16.00 órától 17.00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnal döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

 

2. Az óvoda működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók

 

Az óvodai nevelés szakaszát a mindenkor hatályban lévő Kt. Határozza meg.

 

 

 

a)      Az óvodai felvételi rendje

Az óvodai beíratás minden év május első két hetében történik. Ebben az időszakban vesszük előjegyzésbe azokat a gyermekeket is, akik a nevelési év során töltik be 3. életévüket. Az óvodai jelentkezés helyét, idejét és módját hirdetés útján hozzuk a szülők tudomására. A felhívásban külön ki kell térni az 5. életévét betöltött gyermekek kötelező óvodai beíratására is. Ha a gyermek belép a tanköteles életkorba, az óvoda, illetve a szakértői- és rehabilitációs bizottság a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését, addig, míg megállapításra kerül, szükséges-e sajátos iskolai nevelésben – oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolához szükséges fejlettséget.

Túljelentkezés esetén felvételkor előnyben részesülnek:

• A nevelési év folyamán az 5. életévüket betöltő gyermekek
• Munkaviszonyban álló anyák gyermekei
• Gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke
• A gyermekjóléti szolgálat által javasolt halmozottan hátrányos, vagy veszélyeztetett családok gyermekei, valamint a védelembe vett családok gyermekei.

Az új gyermekek fogadása szeptember 1-től folyamatosan történik, figyelembe véve a szülők jogos igényeit. (pl. munkavállalás, stb.)

A gyermekek folyamatos szokatás szeptember 1-20-ig történik.

A tanév közben érkezők beszoktatási formáját az óvodapedagógus pedagógiai szempontok alapján bírálja el. Beszoktatás előtt az előzetes családlátogatásnak meg kell történni.

 

 

b)      A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok

Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust.

Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 8 óráig be kell jelenteni az élelmezésvezetőnek, vagy az óvodapedagógusnak. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni.

Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Ha a gyermek távolmaradását a szülő nem jelenti és a távolmaradás nem betegség miatt történt, igazolatlan mulasztásként kell kezelni.

Ha gyermek az iskolai életmódra felkészítő kötelező foglalkozásról 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul az óvoda vezetője értesíti a fenntartót.

Első ízben történ igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az óvodapedagógus köteles az érintett gyermeknél családlátogatást végezni.

Másodízben történ igazolatlan mulasztás esetén az óvodapedagógus az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan óvodai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az óvoda vezetőjének leadni, valamint az óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat felé köteles jelenteni a többszörös igazolatlan mulasztást.

 

c)      Az óvodai elhelyezés általános szabályai

Megszűnik az óvodai elhelyezés:

• Ha a gyermek az óvodából 10 napnál többet van igazolatlanul távol, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
• Ha a gyermek tanköteles korba lépett, s az óvoda igazolja az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
• Ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte a nyolcadik életévét.

Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés:

• Ha a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon vesz részt.

Ha az óvodai elhelyezés megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak értesíteni kell a szülőt, mely ellen a szülő jogorvoslati kérelmet nyújthat be az óvoda vezetőjének, vagy az illetékes jegyzőnek.

 

 

 

d)      A térítés díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések:

• A befizetés minden hónap 10-11-ig délelőtt 7.30-13.00-ig történhet. Pótbefizetés: 20.-ig 7.30-13.00-ig. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen kell kifüggeszteni.
• Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8 óráig telefonon vagy személyesen.
• A lemondás a következő naptól érvényes, és a következő havi befizetéskor írható jóvá.
• A teljes hét lemondása a megelőző hét péntek 8 óráig történhet.
• Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

 

e)      A gyermek óvodából való távozása történhet

• Délután 15.30-tól a nyitva tartás végéig.
• A szülő írásos kérelmére a gyermek egyedül is távozhat az óvodából.

A szülő kérése indokolt, ha:

-          nincs veszélye útvonal az óvodától a lakóhelyig

-          a gyermek közlekedési ismeretei megfelelőek

-          lakóhelye nincs nagyon távol az óvodától

Az egyedül közlekedő gyermek óvodából való távozása után felelősség kizárólagosan a szülőé!

• A szülő a gyermekével kapcsolatos ügyekben az óvodapedagógust keresse fel a csoportban elfogadott rend szerint.

 

 

 

f)       Az óvoda egészségvédelmi szabályai:

• Az óvoda működése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.
• Az óvodában megbetegedő, lázas, hányó hasmenéses gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek lehetőleges elkülönítéséről, ha szükséges orvosi ellátásáról.
• Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból óvodába. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni.
• Ha a gyermek betegségre gyanús vagy beteg, nem szabad az óvodába bevenni.
• Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát tejes gyógyulásig nem látogathatja.
• A gyermek teljes gyógyulása után csak orvosi igazolással jöhet óvodába.
• Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.
• Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.
• A csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, szülői értekezlet, stb.)
• Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás!
• Az intézményben szeszes ital fogyasztása tilos!
• Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési – oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, az intézményvezető engedélyével lehet.
• Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a gyermekorvos és a védőnő látja el:

-          Gyermekorvos: évente egyszeri általános orvisi vizsgálat, illetve szükség esetén (pl. fertőzés)

-          Védőnő: havonta egyszer látogat el az óvodába, illetve szükség esetén (pl. tetűfertőzés)

• Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:

-          Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit (orvosi, védőnői)

-          Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről

-          Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről

 

 

3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása

 

a)      Az óvodavezető

Az óvoda élén az óvodavezető áll, akit a mindenkori szakmai munkaközösség vezető segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.

Az óvodavezető felel:

• Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
• A pedagógiai munkáért.
• Az óvoda ellenőrzési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért.
• A gyermekvédelmi feladtok megszervezéséért.
• A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért.
• A gyermekbalesetek megelőzéséért
• A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
• A pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért.
• A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért.
• A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért.
• A döntések végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért.
• A nevelőmunka irányításáért, ellenőrzéséért.
• A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.
• Szülői szervezetekkel való együttműködésért.
• Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan döntésért, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe.
• A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatása, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.
• Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állanód megbízást adhat.
• Jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátásáért.

 

b)      Munkaközösség vezető

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

Felelős:

• A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért
• A szülői munkaközösség segítéséért
• Az óvodai ünnepek és jeles napok szervezéséért, lebonyolításáért

 

c)      Az óvoda dolgozói

Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvodavezető alkalmazza.

Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ…1.sz. mellékletében találhatók.

 

d)      Nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusi munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

• Nevelési-évnyitó értekezlet
• Nevelési-évzáró értekezlet
• Negyedévente egy alkalommal nevelési értekezlet
• Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a testület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az óvoda vezetője indokoltnak tartja.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni.

 

 

 

e)      A nevelők szakmai munkaközösségei

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai szakterületükön belül:

• Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az óvoda munkáját.
• Részt vesznek az óvodai nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)
• Egységes követelményrendszer kialakítása, a gyermekek fejlődésének folyamatos mérése, értékelése.
• Pályázatok írása, nyertes pályázatok szerződési kötelezettségének teljesítése.
• Segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez.
• Felkutatják, karbantartják a különféle óvodai programokat, eszközök beszerzési lehetőségeit és a nevelési módszereket.
• Javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról.
• Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját.
• Javaslatot tesznek a vezetőnek a munkaközösség vezető személyére.
• Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az óvoda nevelési programja, munkaterve és munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállította egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg.

 

f)       Gyermekek közösségei

Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportközösség élén az óvodapedagógus áll. Az óvodapedagógusok tevékenységüket az SZMSZ…1..sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

 

 

 

g)      Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása

• Az óvoda vezető és a nevelőtestület

A nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

Kapcsolattartás fórumai:

-          vezetői megbeszélés

-          értekezletek

-          megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg.

• A nevelők és a szülők

Az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról az óvodai csoportok pedagógusai szülői értekezlet keretében tájékoztatják a szülőket. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

-          családlátogatás

-          szülői értekezlet

-          nyílt napok

-          faliújság

-          nyitott óvodai rendezvények

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők útján közölhetik az óvoda vezetőjével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az óvoda nevelési programjáról, SZMSZ – éről, házirendjéről az óvoda vezetőjétől, a csoport pedagógusától kaphatnak tájékoztatást igény szerint. Az óvoda nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A nevelési program egy-egy példánya a következő helyeken megtalálható:

-          Újszentmargita Község Önkormányzata

-          Az óvoda irattára

-          Az óvoda vezetőnél

-          A csoportok óvónőinél

 

 

 

h)è Minőségfejlesztő munka támogató csoportja

 

 

2002. márciusától 2004. májusáig kiépítettük intézményünkben a COMENIUS I. Partnerközpontú működés rendszerét. A nevelőtestület döntése alapján a

továbbiakban is folytatjuk ezt a munkát.

 

A támogató csoport tagjainak feladat és hatáskörét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 

 

i)èEljárás a vezetőválasztáskor

 

 

• A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a K.T. 120.§. (3.) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége gyakorolja.

Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását, a nevelőtestület a vezetési programról alakítja ki véleményét.

• A nevelőtestület – a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig – elnökből és két tagból álló bizottságot választ.

Feladata, megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét.

Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után, a pályáztatótól átveszi a pályázatokat és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményezési joggal rendelkezők véleményüket ki kell, hogy alakítsák.

A pályáztató a vélemény kialakításához legalább harminc napot köteles biztosítani.

A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.

A pályáztató valamennyi határidőre benyújtott pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.

• Az intézményben működő szakmai munkaközösség írásban véleményezi a vezetési programot.
• Az alkalmazotti közösség, illetve a nevelőtestület értekezlete akkor határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van.
• Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működési rendjét.
• A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét, azzal a kikötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról, vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni.
• A pályázót a nevelőtestületi értekezletre, és az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. A pályázó nem vehet részt akkor az alkalmazotti közösség, illetve a nevelőtestület döntésének meghozatalában, amikor személyéről benyújtott vezetési programjáról szavaznak.
• Azt, aki a nevelési – oktatási intézménnyel közalkalmazotti viszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület és más véleményezésre jogosult (szülői szervezet, szakszervezet) véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell. (11/1994. (VI.8)M.K.M.rend.12.§, 13.§, 14.§)

 

 

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét

 

Az óvodavezetés az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munka-megosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját.

 

Az ellenőrzés kiterjed:

 

• a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére;
• az óvoda helyi nevelési programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására
• az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására
• a gyermekek neveltségi szintjének, a differenciált személyiség fejlesztés és tehetséggondozás megfigyelésére.
• szakmai dokumentumok ellenőrzésére
• a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre.

Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető helyettes és szakmai munkaközösségek vezetőjének nevelő munkáját.

 

Az ellenőrzés módszerei:

• foglalkozások látogatása;
• beszámoltatás szóban, vagy írásban.

 

Az ellenőrzés fajtái:

 

• Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerint.
• Spontán, alkalomszerű ellenőrzés:

 

Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjai-

hoz igazodik.

Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv melléklete.

 

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell, és meg kell vitatni a nevelőtestülettel.

Az óvoda nevelési programja tartalmazza az óvodában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét.

A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

 

 

 

5. Az óvodai hagyományok ápolását

 

Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek identitás tudatának fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A jeles napok, az óvoda egészét érintő, valamint a csoporthagyományok megünneplését a nevelési program alapján elkészített éves munkaterv tartalmazza. Tanulmányi kirándulások, séták, sportnapok szervezése szintén a munkaterv szerint történik.

 

• Csoporton belüli közös megemlékezés a gyermek név- illetve születésnapjáról

 

• Szüret, Farsang

 

• Mikulás

 

• Húsvét

 

• Gyermeknap – Sportnap – a szülők és más vendégek meghívásával

 

• népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, népi kézműves technikák bemutatása, tanítása.

                 Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

 

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:

 

 

• Anyák napja, Évzáró – nyilvános a szülők és más vendégek meghívásával

 

Évszakonkénti kirándulások, színházlátogatás, a munkaterv szerint történik.

 

Az ünnepek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves feladatterv tartalmazza.

 

 

 

 

6. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendjét

 

Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvodavezető állandó kapcsolatban áll:

• A fenntartóval
• A helyi önkormányzat képviselő testületéve és polgármesteri hivatallal
• A megyei pedagógiai intézettel és szakmai szolgáltatókkal
• Az egészségügyi szolgáltatóval
• A nevelési tanácsadóval
• A gyermekjóléti szolgálattal
• Az általános iskola képviselőjével
• A településen működő civil szervezetekkel (gyermek és ifjúsági alapítványok, egyesületek)
• Szolgáltató intézményekkel

A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.

A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formájában.

Az általános iskola képviselőjével külön megállapodások rögzítik az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést.

 

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, és a Gyámhivatallal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezető szinten az óvodavezető gondozza.

 

A gyermekek megóvásának egészségügyi állapotáért az óvoda vezetője rendszeres kapcsolatot tart fent a gyermekorvossal és védőnői szolgálattal, és ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az óvoda – egészségügyi ellátás éves munkaterve rögzíti

 

 

 a)èA SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

 

A szülők az óvodában a K.T.-ben meghatározott jogaik- és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. (KT. 59. § 1 bek. .)

A szülői szervezet működési rendjéről saját maga dönt.A szülői szervezet az óvoda részeként fejti ki tevékenységét.

A szülői szervezet legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki szülők és az óvoda vezetői, pedagógusai és dolgozói között.

A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot.

 

A szülői szervezet jogai:

 

Javaslattevő jog:

• Nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a vezető személyét, az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben

Véleményezési jog:

• Az intézmény nevelési programját illetően,
• Az intézményben folyó szakmai munka eredményessége tárgyában (minőségfejlesztés).

Egyetértési jog:

•  A Sz. M. Sz. elfogadásakor
  • Az óvoda nyitva tartása,
  • Belépés és benntartózkodás azok részére akik nem állnak jogviszonyba az óvodával,
  • Adatkezelési szabályok
  • A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartása,
  • Az óvoda házirendjének elfogadásakor
  • Az óvodai ünnepek rendje
  • A gyermekek távolmaradásának igazolása
  • Térítési díj fizetése
  • A gyermekek egészségügyi ellátása
  • Szolgáltatások igénybe vételének feltételei meghatározásakor

 

A szülők szülői értekezlet alkalmával fogadóórán, egyéni beszélgetések során kérhetnek tájékoztatást a nevelési programról.

A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken:

• az óvoda és a család közötti kapcsolattartás rendjének és a gyermekvédelmi feladatoknak a meghatározásába
• nyílt napok, nyilvános rendezvények, szervezésébe
• fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezleteken való részvétel;
• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben;
• szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre - a szülőket érintő napirendi pontok tárgyalásakor - meg kell hívni;
• gyermekvédelmi intézkedések esetében

 

 

 

7. Az intézményi védő, óvó előírások

 

 

Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, stb.):

 

• Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli ellátását, szűrését a fenntartó önkormányzat és a Házi Gyermekorvosi Szolgálat közötti megállapodás alapján a gyermekorvos és védőnője látja el.

 

• Az orvos valamint a védőnő a Népjóléti Miniszter rendelkezése szerint havonta egyszer, előzetes időpont egyeztetés után látja el feladatát

 

• Az óvodavezető gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvónők a szükséges iratokat / törzslap, beutalók / figyelemmel kísérik, és biztosítják a szülő és az orvos közötti információ cserét.

 

• Az  óvodában évente egyszer szemészeti-, fogorvosi-, hallásszűrésre kerül sor.

 

• Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéséről számított legrövidebb időn belül haza kell vinni.

 

• Az óvónőnek addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.

 

• Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja.

 

• Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába.

 

• Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a gyermekorvosnak. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésére, tisztaságra.

 

• Csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nap, ünnepélyek).

 

• Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.

 

• Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek.

 

• Az orvossal együttműködve az óvoda vezetője előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről.

 

• Az óvoda területén dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet.

 

• Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása TILOS!

 

 

 

Intézményi védő-óvó előírások; Balesetvédelem

 

• A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban.
• A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről (K.T. 41. § 5. bekezdés)
• Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén  egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.
• A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. ( vágás, tornaszerek használata )
• A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják.

 

 

 

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok:

 

• Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónő kötelessége az elsősegélynyújtás
• Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni.
• Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén taxival megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvónőnek.
• A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az óvodai személyzetnek értesítenie kell a szülőt.

 

 

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés:

 

• Ø A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat.
• Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
• Súlyos baleset esetén telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset amely.
  • a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette,
  • életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
  • súlyos csonkulást,
  • a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz.
  • A gyermekbalesetek kivizsgálásába a Szülői Szervezet jelenlétét lehetővé kell tenni.
  • Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében.

 

Egyéb balesetvédelmi szabályok:

 

Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi.

A munkavédelmi feladatokat a munka, és balesetvédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza.

Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni.
Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni.

A munka, -tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele.

 

 

 

 

 

 

8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő

 

 

A gyermekek testi épségét veszélyeztető bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás.

 

• Akinek a tudomására jut a bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetőt, vagy mindenkori helyettesét

 

• a vezető értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget

 

• az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető vagy helyettese dönt

 

• a tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz - és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről

 

• további teendőket a tűz és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezető felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el.

 

• A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

 

A gyermekeket a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt menekítési terv szerint kell az épületből kivezetni. A menekítési terv minden csoportszobába ki van függesztve. Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelő távolságra kell vinni a gyermekeket.

A vezető, vagy helyettese intézkedik valamennyi helység ellenőrzéséről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben.

Az óvónő létszámellenőrzést tart a gyermekek között.

Csak az átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni.

A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják

 

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvény által meghatározott feladata:

• Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.
• Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot vagy használati utasítást áttanulmányozni, és a játékszert aszerint alkalmazni.
• Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra, pedig az óvodavezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.

 

 

 

 

 

9. Záró rendelkezések

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, és a Képviselőtestület hagyja jóvá. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni képviselőtestületi ülés napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda nevelőtestület által……..elfogadott SZMSZ.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni

• Az óvoda alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint
• Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záradék

Jelen SzMSz-t az óvoda vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület a mai napon:

Nyílt szavazással az alábbiak szerint:

Igen:........................ szavazat

Nem:....................... szavazat

Tartózkodás:........... szavazat

Szavazati aránnyal elfogadta.

 

Újszentmargita 2004.08.04.

                                                                                                      Tóth Istvánné

                                                                                                         Óvodavazet

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                             1.sz. Melléklet

 

 

 

 

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

az óvodapedagógusok részére

 

 

1. Alapvető feladata:

• A gyermek nevelése, fejlesztése a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.
• Felelős a rábízott gyermek testi, lelki fejlődéséért. Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének a megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlesztéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (pl.: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés)
• Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!

A nevelőtestület tagjaként gyakorolja mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az idevonatkozó törvények és jogszabályok meghatároznak.

 

2. Javaslatot ad:

• Az óvodai nevelőmunka munkatervéhez.
• Óvodai munkaszervezési kérdésekhez.
• Óvodai felszerelés bővítéséhez.
• A szükséges javításokhoz.

 

3. Kötelessége:

• Megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.
• Tervszerű felkészülés naponta a nevelőmunkára.
• A gyermek folyamatos felügyelete.
• Szülő javaslataira, kéréseire érdemi választ adjon.
• A gyermek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
• A szülőket a gyermeket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
• Az általa vállalt, vagy rábízott feladatok határidőre történő elvégzése.
• Megőrizni az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot.

 

4. Jogai:

• A HOP alapján az ismeretanyagot, a nevelés, ismeretközlés módszereit megválaszthatja.
• Irányítsa és értékelje a gyermek munkáját.
• Minősítse a gyermek képességét.
• Hozzájusson a szükséges ismeretekhez.
• A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az óvoda pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
• Szakmai ismereteit, tudást szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
• Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.
• Személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

 

5. Általános feladatai:

• Az óvodapedagógus felelősséggel és önállóan a gyermek nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és rendeletei, az Országos Óvodai Alapprogram, a Helyi Nevelési Program, az óvodai működési terv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az óvodavezető, illetőleg a felettes szerveknek, az óvodavezető útján adott utasításai alkotják.
• Alkotó módon részt vállal:
  • A nevelőtestület újszerű törekvéseiből
  • A közös vállalások teljesítéséből
  • Az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséről
  • Az óvoda hagyományainak ápolásából
  • Gyermekek képességeinek fejlesztéséből és felzárkóztatásából
  • Tehetséggondozást szolgáló feladatokból
  • Gyermekvédelmi tevékenységből
  • A nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakításában.
  • Az udvari játék tartalmasság tétele, balesetveszély megelőzése, elhárítása az általa felügyelt udvarrészen.
  • Csoportjában minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).
  • A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos külső helyszínekről, kíséretről!
  • A csoportszobában, közös helységekben teremtsen esztétikus környezetet.
  • Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában aktív részvétel, nevelő munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.
  • Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztratív feladatokat (csoportnapló, mulasztási napló, fejlődési napló, a Belső Gondozói Rendszer adminisztrációi)

 

6. Szakmai feladatai

• Éves foglalkozási tervvel, a HOP értelmében minden óvodapedagógusnak rendelkeznie kell, melyet folyamatosan aktualizálni, karbantartani szükséges.
• A csoportjában folyó nevelési feladat ellenőrzése, elemzése, értékelése.
• A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködési magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
• A rábízott gyermek egyéni, differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, preventív nevelőmunka.
• Az iskolai életmódra történő felkészítése, a hátrányos, veszélyeztetett és a kisebbséghez tartozó gyermekek esélyegyenlőségének segítése, megteremtése.
• Kapcsolattartás és együttműködés az iskolával és a kulturális intézményekkel.
• Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.
• Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása.
• A Nevelési tanácsadó, rehabilitációs intézet, Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés, munkájuk segítése.
• Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira.
• Részt vállal a nyári ügyelet feladataiból az óvodavezetővel való megállapodás alapján.
• Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvoda és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a hozzájárult az óvoda és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.
• Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart.
• Családlátogatást végez, amelyről feljegyzést készít.

 

7. Beszámolási kötelezettséggel az óvodavezetőnek tartozik. Szükség szerint elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat (pl: leltározás, selejtezés stb.) amelyeket az óvoda vezetője feladatkörébe utal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

dajkák részére

 

 

Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben, az óvodavezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportban dolgozó óvodapedagógus irányítása alapján végzi.

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

 

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban

• Az óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.
• Az étkezések kultúrált lebonyolításában aktívan közreműködik, tálal, segít az ételek osztásában (köpenyt vált), az edények leszedésében.
• A nyugodt pihenés feltételinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembe vételével.
• A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
• A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
• A gyermek érkezésekor és távozásakor, levegőzés előtt és után szükség szerint segít az öltözőben.
• Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
• Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.
• Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában (kérdőívek kitöltése, önképzés, stb.)

 

• Alkotó módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.
• Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének a kialakításához.
• Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.
• Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.
• A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.
• A környezeti esztétika rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.
• A csoport növényeinek napi gondozásában részt vesz.
• A napköziben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, míg a szülő érte nem jön. Hányás, bekakilás, bepisilés esetén átöltözteti a gyermeket, ruháját kiöblíti a szennyezett területet feltakarítja, fertőtleníti. Mindezeket a műszakjában hozzárendelt csoportokban is köteles elvégezni.

 

A dajka egyéb feladatai

• Az óvoda helységeit a munkamegosztás rendjében, a vezető által megjelölt területeken tisztán tartja.
• Hetente végez fertőtlenítő takarítást, porszívózást a termekben, öltözőkben, a mellékhelyiségek fertőtlenítését munkarendjének megfelelően minden nap elvégzi.
• A tisztító- és mosószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.
• A portalanítást minden nap elvégzi.
• A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítést legalább kétszer hetente, illetve szükség esetén elvégzi.
• A csoport textíliáit mossa, vasalja, javítja.
• A gyermekek fogmosó poharát és fésűjét legalább hetente, illetve szükség esetén fertőtleníti.
• Az ablakokat, az ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.
• Gondozza az óvoda udvarát és az óvoda előtti utcarészt, járdát seper, a játszóhomokot naponta felássa, gondozza a virágoskertet.
• Nyáron a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban locsolja. Az udvari ivókutat naponta tisztítja.
• Elvégzi az évi nagytakarítást, a szükséges festést és fertőtlenítő meszelést.
• Elvégzi azokat az egyéb feladatokat, amelyekkel az óvodavezető esetenként megbízza.

 

 

A dajka feladatai műszakonként

Délelőtti munkarendjében az alábbi állandó feladatokat köteles ellátni a csoportjában lévő feladatai és az egyéb feladatain (munkaköri leírás részletesen tartalmazza) túl:

• Reggel és szükség esetén járdát seper, az ablakpárkányokat lemossa, nyári időszakban a poros udvarészt fellocsolja.
• Segít az óvónőnek az érkező gyermekek fogadásában.
• 8.00 után, tízórai és ebéd után, valamint szükség esetén felmossa, feltőtleníti az öltözőt és mellékhelységeket.
• A rábízott csoportokban tízóraihoz tálal (köpenyt vált), szükség szerint segít az étel osztásában, leszedi az edényeket.
• A délutános dajka megérkezéséig felügyel a gyermekekre az öltözőben és mosdóban, segít a gyermekek gondozásában, öltözésében a műszakjában hozzá tartozó csoportokban.
• Az óvónő kérésére foglalkozások előtt portalanítja a csoportszoba padlóját.

A délutáni munkarendjében az alábbi állanód feladatokat köteles ellátni a csoportjában lévő feladatai és egyéb feladatain (a munkaköri leírás részletesen tartalmazza) túl:

• Segít a műszakjában rábízott csoportokban a gyermekek öltöztetésében, kiadásában.
• Elvégzi a csoportokban, mellékhelységekben, és az épületrészhez tartozó irodákban, felnőtt öltözőben az esti takarítást, portalanítást, felmosást és a szükséges szerinti fertőtlenítést.
• Az esti takarítást úgy kell végezni, hogy míg a gyermek az óvodában tartózkodik (legkésőbb 17.00) addig használhatja a mosdót, valamint játszhat az összevont csoportnak kijelölt csoportszobában az általa választott játékkal. Takarítás miatt a gyermeket játéktevékenységében, szükségletei kielégítésében korlátozni nem szabad!
• Összeszedi a szemetet, kiüríti a kukákat (az udvarit is).

Egyéb rendelkezések

• Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja.
• Munkabeosztás alapján záráskor ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, az áramtalanítást.
• A munkatársi és közalkalmazotti értekezleteken részt vesz.
• Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik.
• A számára kiadott tisztító- és mosószert gazdaságosan használja.
• Munkakörülményei javításához szüksége tárgyi feltételeke fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.
• A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.
• A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít.
• Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használja a telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                        

 

                                                                                                        

 

                                                                                                         2.sz Melléklet

 

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56 - 57 par.-ai, valamint a R. 29. par.-a határozza meg.

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendszeres és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.

Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összeállításáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéshez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

 

A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS LEFOLYÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

• a nevelési program,
• az SZMSZ,
• a házirend,
• a munkaterv,
• az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés,
• a beszámoló

elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösség vezetjének, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség - vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz

• a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által előkészítendő munkatervhez, valamint
• a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelését az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatot sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi értekezlet bevezető elnöki feladatait az óvodavezető akadályoztatás esetén a munkaközösség vezető látja el.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét egy óvodapedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az óvodavezető megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.

A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel.

Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról

( vagy elutasításáról ) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                         3.sz. Melléklet

 

 

COMENIUS2000 I. Intézményi modell

Támogató Csoportjának Működési szabályzata.

 

 

A Támogató Csoport Célja:

1. A COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési program bevezetésének irányítása, a feladattok
2. megvalósításának szervezése, koordinálása.

A Támogató Csoport helye a szervezeti struktúrában:

1. A TCs. az intézményvezetés része, közvetlenül a vezetőhöz tartozik, tevékenységéről
2. rendszeresen beszámol a vezetőnek. Tájékoztatja az intézmény dolgozóit, a
3. nevelőtestületet a munkájáról.

A TCs. tagja:

1. A minőségfejlesztés iránt elkötelezett munkatárs, akit a kollégái elfogadnak,
2. Innovatív, együttműködő.
3. Az új TCs. tagot a nevelőtestület bízza meg feladata ellátásával.
4. A TCs. tag esetleges kilépési szándékát 30 nappal előbb írásban köteles az intézmény vezetőjénél jelezni.
5.  A tagok díjazása a mindenkori törvényben előírtak szerint.

A TCs. feladatai:

1. Kialakítja a minőségfejlesztés intézményi munkatervét.
2. Részt vesz az erőforrások megtervezésében:

a, A szükséges továbbképzések kiválasztása

b, A dolgozók motiválása a minőségfejlesztési munkában való aktív részvételre.

c, Megfelelő anyagok, eszközök beszerzése, folyamatos pótlása.

1. Felelős a munkatervben foglaltak megvalósításáért, megállapítja a              hiányosságokat és kezdeményezi azok megszüntetését.
2. Megbeszéléseket, tájékoztatókat tart munkájáról ( hirdetőtáblák aktualizálása, szülők, nevelők, alkalmazottak ).Elősegíti, hogy a minőségügyi ismeretek elterjedjenek az intézményben, erősödjön a dolgozókban a minőség iránti elkötelezettség.
3. A szervezet tagjai munkamegosztásban dolgoznak, a minőségügyi munkaterv szerint.
4. .A TCs. a tevékenységéhez szükséges segítségért az intézmény vezetőjéhez, a tanácsadóhoz, a segítő intézmény konzulenséhez fordulhat.
5. A hatáskörét meghaladó problémákról tájékoztatja az intézményvezetőt.
6. A TCs. tagjai rendszeresen ( szerdánként ) egyeztető megbeszéléseket tartanak.
7. A TCs. tagjai a munkájukhoz használják a sokszorosító gépet.

 

A TCs. hatásköre:

1. Tájékoztatást kap az intézmény vezetőjétől minden olyan kérdésről, amely a feladatkörébe tartozik, vagy azt érdemben befolyásolni tudja.
2. Ellenőrzi a minőségügyi feladatokat ellátó munkatársak tevékenységét (tájékoztatás kérés, dokumentum vizsgálat, ill. más módon.)
3. Egyeztető fórumokat szervezhet, közvetítést végezhet a minőségügyi munkaterv megvalósulását befolyásoló problémák kezelésére.
4. Feladataihoz illeszkedve belső továbbképzést, tájékoztatót szervezhet.

 

                                                                                                                 

 

 

 

 

A minőségi körök működési szabályzata

 

 

 

 

 

A minőségi kör helye a szervezeti struktúrában:

 

• A testület által kiválasztott kulcsterület céljainak megvalósítására alakul.
• A feladat ellátásával az intézményvezető bízza meg.
• Vezetőjét a tagok választják meg.
• Munkáját támogatja, segíti a Tcs. kijelölt tagja.
• Beszámol, egyeztet az intézményvezetővel.

 

 

A minőségi kör feladata:

 

1. A kijelölt kulcsterület helyzetértékelése, fejlesztési javaslatok kidolgozása, a változások értékelése, további javaslatok megfogalmazása.
2. A kiválasztott terület fejlesztésére intézkedési terv készítése.
3. Az intézkedési terv időarányos végrehajtásáról írásos jelentés készítése.
4. A dokumentumok pontos kezelése, üléseikről emlékeztető ill. jegyzőkönyv készítése.
5. A tevékenységéhez szükséges segítségért az intézményvezetőjéhez és a TCs. tagokhoz fordulhat.

 

A minőségi kör hatásköre:

 

• Feladataihoz illeszkedve tájékoztatót tart a nevelőtestület illetve az alkalmazottak számára.
• Feladataihoz kapcsolódóan biztosítja az információáramlást.

 

 

 2004. január 27.

                                                                                                       Tóth Istvánné

                                                                                                       Óvodavezető