Helyi hírek

• 
• 

Hétszínvirág Óvoda

4065 Újszentmargita, Rákóczi u. 134.

 

 

 

 

Készítette: Tóth Istvánné

  Intézményegység-vezető

 

 

2004.

 

Tartalomjegyzék

 

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ.. 3

I.1. Törvényi háttér 3

I.2. Az intézmény adatai 4

1.3. Az óvodánk rövid bemutatása a minőségfejlesztés szempontjából 4

1.4. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása. 5

II. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK.. 6

III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA.. 8

III.1. Minőségpolitika. 8

III.2. Jövőkép. 8

III.3. Küldetésnyilatkozat 9

III.4. Minőségi célok. 9

IV. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER.. 10

IV.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége. 10

IV.1.1. Jogi megfelelés biztosítása. 11

IV.1.2. Tervezés. 12

IV.1.2.1. Stratégiai tervezés. 13

IV.1.2.2. Éves tervezés – az óvoda rövid távú terve. 14

IV.1.3. Vezetői ellenőrzés és értékelés. 14

IV.1.3.1. Vezetői ellenőrzés. 15

IV.1.3.2. A belső pedagógiai ellenőrzés irányai 16

IV.1.3.3. Az intézmény működésének értékelése. 18

IV.1.4. Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményben. 21

IV.1.4.1. Az Intézményi értékelés/önértékelés. 22

IV.1.4.2. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése. 23

IV.2. A partnerkapcsolatok irányítása. 23

IV.2.1. A partnerek igény-elégedettség- és elégedetlenség mérése. 24

IV.2.2. Kommunikáció a partnerekkel 25

IV.2.3. Erőforrás gazdálkodás. 27

IV.2.3.1. Az óvodapedagógusok szakmai együttműködése. 28

IV.2.3.2. Továbbképzési rend. 28

IV.2.3.3. Az intézményi eszközbeszerzés. 28

IV.2.3.4. Pénzügyi, gazdálkodási működtetés. 29

A területre vonatkozó, szabályozást tartalmazó dokumentumok. 29

IV.2.3.5. Biztonságos intézményé működtetése. 29

A testületre vonatkozó szabályokat tartalmazó dokumentumok. 29

IV.3. A nevelési tevékenység értékelése. 29

IV.3.1. A nevelés tervezése, programbeválás vizsgálata. 29

IV.3.2. A nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése. 33

IV.3.3. A gyermekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés értékelés rendszere. 33

IV.3.3.1. A gyermekek értékelés. 33

IV.3.3.2. A kimeneti mérés. 34

IV.3.3.3. A gyermekek elégedettségének vizsgálata. 35

V. Legitimációs záradék………………………………………………………………………………………36

VI. Mellékletek

                1.sz. melléklet: Minőségfejlesztési team működési szabályzata (munkaköri leírások)

                2.sz. melléklet: Partnerlista

                3.sz. melléklet: Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje

                4.sz. melléklet: Irányított önértékelés eljárás rendje

                5.sz. melléklet: Kommunikációs tábla

                6.sz. melléklet: Kötelező eszköz és felszerelési jegyzék

7.sz. melléklet: Minőségfejlesztési eljárás a gyermeki elégedettség, elégedetlenség és igény megismerésére

                8.sz. melléklet: Jegyzőkönyvek

 

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

I.1. Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 2003. évi LXI. Törvényt a következő paragrafusokban szabályozza a minőségirányítási program megírásához szükséges tudnivalókat:

 

40.§ (10)

□       Az óvoda határozza meg a minőségpolitikáját.

□       Építse ki és működtesse minőségfejlesztési rendszerét.

□       A minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszert az óvoda minőségirányítási programjában határozza meg.

□       Az intézményi minőségirányítási programot az óvoda vezetője készítse el.

□       Az intézményi minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség fogadja el.

□       Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényesség.

 

(11)

□       Az intézményi minőségirányítási program meghatározza az intézmény működésének hosszú távra szóló terveit és megvalósítását szolgáló elképzeléseket.

□       Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatait:

□       A vezetési, tervezési, ellenőrzési mérési értékelési feladatok végrehajtását.

 

(12)

□       A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.

 

54. § (1)

□       A nevelési intézmény vezetője felel az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási programjának működéséért.

 

85. § (17)

□       A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját.

□       Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

□       Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.

 

129. § (16)

□       A közoktatási intézmények 2004. június 30-ig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési – oktatási intézmények a nevelési programmal együtt küldenek meg a fenntartónak.

I.2. Az intézmény adatai

A költségvetési szerv (intézmény) neve:

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Székhelye:

4065 Újszentmargita, Hunyadi u. 3.

Telephelye:

4065 Újszentmargita, Rákóczi u. 134.

Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapító szerv neve:

Újszentmargita Község Önkormányzata

Felügyeleti szerve:

Újszentmargita Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

1.3. Az óvodánk rövid bemutatása a minőségfejlesztés szempontjából

Intézményünk 1962-ben épült.

□       1979-ben bővült az óvoda konyhája.

□       1981-ben a tagóvodaként működő bödönháti intézmény megszűnt, a község belterületén a 2 csoportos óvoda 3 csoportossá bővült.

□       1983-ban az emelkedő gyerekek létszáma amiatt 4 csoportosra bővült az intézmény.

□       1994-ben egy óvodai csoport bezárására került sor, a hatékonyabb intézménygondolkodás végett.

Jelenleg 3 óvodai csoportban 84 gyermek nevelését 6 óvodapedagógus látja el. Munkájukat 3 dajka segíti.

Az óvodával közös épületben helyezkedik el a konyha, ahol 2004. március 1-től az ÁNTSZ engedélye alapján 300 a napi főzési adagszám.

Itt a feladatokat 1 élelmezésvezető, 1 szakács, 6 konyhalány látja el, ebből 2 fő határozott idejű szerződéssel egy fő pedig közhasznú.

Intézményünk racionálisan próbál megfelelni a fenntartó által elvárt gazdaságosabb működés elvének.

Az intézmény gazdálkodása részben önálló.

A pénzügyi-gazdálkodási feladatok lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal végzi.

Szerkezetét tekintve: közös igazgatású intézmény szakmai önállósággal.

 

Intézményünkben 67% a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A kisebbséghez tartozók száma 30% ami növekvő tendenciát mutat. Ebből következően a pedagógusaink által érzéskelt gyermeki szükségletekből és a fenntartói elvárásokból eredő, differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása végett – fejlesztő, felzárkóztató tevékenységet biztosítunk a sajátos nevelési igényű és a etnikai kisebbség számára.

 

Mindezek biztosítása érdekében törekszünk, hogy emelkedjen az óvoda ellátást igénybe vevő 3-4 éves korú gyerekek aránya, a 100%-hoz közelítsen az óvodai elhelyezés.

Feladatunkat a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.

□       A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, tiszteletben tartva a gyermeket megillető, alapvető jogokat: tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés.

□       A gyermeket különös védelem illeti meg: a gyermek érdeke mindenek felett áll.

□       A gyermek nevelés a család joga és kötelessége és ebben az óvoda segítséget nyújt, kiegészíti azt.

□       Meghatározó szerepet a gyermekek személyi és tárgyi környezetének megismerésének.

□       Középpontba állítjuk az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését.

□       A másság elfogadása, esélyegyenlőség biztosítása.

□       A közös élményekre épülő társas szükségletek kielégítése.

□       A játék dominanciája. Nem erőltetjük, de a feltételeket biztosítjuk.

□       Az önállóság segítése.

Alapelveinkhez tartozó részletes céljainkat, feladatainkat, sikerkritériumainkat a helyi nevelési programunk tartalmazza.

1.4. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása

Intézményünkben az elmúlt évek során beinduló innovatív törekvések, a továbbképzések, a megújulási igény arra inspirálta a nevelőtestületünket, hogy a tudatos fejlesztés érdekében próbálkozzunk a Minőségfejlesztés folyamatának elindításával ezért

□       2001-ben egy óvodapedagógus elvégezte a – Minőségbiztosítása az óvodában – 30 órás tanfolyamot.

□       A vezető a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolán a vezető szakon szerzett mélyebb információt a minőségfejlesztési ismeretek terén.

□       Szintén egy fő óvodapedagógus e főiskola differenciált pedagógus szakképzésén vesz részt, ahol mélységében ismerkedett a minőségfejlesztéssel.

□       A szerzett ismereteket belső továbbképzés keretében osztották meg a többi óvodapedagógussal.

□       A sikertelen pályázatok után a szerzett ismereteinkre támaszkodva önállóan kezdtük meg kiépíteni minőségbiztosítási rendszerünket.

□       2003-ban a Pedagógiai Intézet segítségét kértük, az elvégzett munka áttekintésére és főleg a irány helyességéről következő feladatok ütemzésének megfelelőségéül szerettünk volna megerősítést kapni.

□       A COMENIUS 2000 I. modell – Partnerközpontú működés kiépítése 2004. április 20-án fejeztük be.

□       Célunk a Partnerközpontú működés minél hatékonyabb megvalósítása.

□       A program koordinálására 6 fős munkacsoportot hozunk létre, Minőségfejlesztési Team néven.

□       A csoport kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe.

• Önkéntessel
• Minden dolgozói réteg képviselve legyen
• Dolgozói támogatottság

A Team felépítését, működését a Minőségfejlesztési Team - Működési Szabályzata tartalmazza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK

 

A közoktatási rendszer tervezése

A fenntartói elvárások:  

Kötelezően ellátandó feladatok:

Óvoda:

□       Óvodai nevelés(3 -8 évig)

□       Sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása

 

Nem kötelező feladatok:

Óvoda:

□       Integrált nevelés

□       Nemzeti Etnikai Kisebbséghez tartozók óvodai nevelése

□       Óvodás gyermekek étkeztése

 

A cél- és feladatrendszer kialakítása:

□       A nevelési-oktatási intézmények feladat- és időterve

□       A kötelező feladatellátáshoz tartozó alaptevékenységek felosztása (óvoda, általános iskola.)

 

 

 Az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai

 

ÓVODAI INTÉZMÉNY

 

Feladatok	Sikerkritériumok, várható eredmények	Módszerek, eljárások	Felelősök, közreműködők	Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Intézményi minőségirányí-tási rendszer, program elkészítése	Az elkészült program alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere	Helyzetértékelés, Fejlesztési terv, Partneri elégedettség értékelése	Óvodavezető	2004. június 30.
Nevelési, pedagógiai program felülvizsgálata	A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka. Eredmény regisztrálható.	Eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Ellenőrzés, Értékelés.	Óvodavezető, programkészítő óvodapedagógus	2004. június 30.
Óvodapedagó-gusi tovább-képzési terv, beiskolázási terv elkészítése	Humánerő minőségközpontú fejlesztése	Óvodapedagó-gusok jelentke-zése alapján, a közösség elfogadásával	Óvodavezető	277/1997 (XII.22) Kormányrendelet szerint
A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségé-nek további megőrzése, megvalósítása	A sokszínű programok alkalmazásával, működtetésével megalapozzák és elősegítik a gyermekek továbbhaladását	Önállóan, helyben készített, adaptált minden készséget, képességet fejlesztő programok	Óvónők, Dajkák	Folyamatos
Kiemelt nevelési célok megvalósítása; Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás	Biztosított az egészséges, tudatos életmód, anyanyelvi kultúra, Hagyományőrzés,  Egyenlő esélyek az iskolakezdéshez	Differenciált bánásmód, Fejlesztő és speciális csoportok működtetése	Óvodavezető, Óvónők, Dajkák	Folyamatos
Az iskola-érettség kritériumai-nak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelye-zése iránti igények kielégítése; Iskolaérettség kiszűrése	Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettséget;  100%-os kiszűrési arány	Az ötéves korosztály teljeskörű beóvodáztatása; Iskolai életmódra felkészítő foglalkozások; Iskolaérettség vizsgálat, Szakszolgálatok igénybevétele (megfigyelés, képességvizsgá-lat)	Óvodavezető, óvónők, pedagógia szakszolgálatok munkatársai	Folyamatos, az iskolakezdés előtt
Az alap-feladatok ellátásához szükséges eszköz-ellátás áttekintése, biztosítása	Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelí-tése  Az intézkedési terv időarányos teljesítése	Pályázatok útján fejlesztő eszközök, udvari, közösségi játékok, tisztálkodási eszközök beszerzése, eszköz-csere	Óvodavezető, Óvónők, Gazdaságvezető, Fenntartó, Patronáló szülők	Igény, lehetőség szerint, folyamatosan
Etnikai kisebbség körében a beóvodáztatási arány növelése; Esélyegyenlő-ség megterem-tése;  A gyermekek szükségletei-hez igazodó fejlesztés	Szociokulturális hátrányok csökkenése; Rendszeres óvodába járás elérése; A fejlesztésekkel egyenlő esélyek  biztosítottak	Etnikai speciális programok adaptálása, készítése, megvalósítása; Egyéni bánásmód; Gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése	Ovodavezető, Óvónők, Gyermekvédelmi felelős;	Folyamatos
Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása	Gyermekek ingyenes étkeztetése	Statisztikai nyilvántartások elemzése	Óvodavezető, Óvónők, Gyermekvédelmi felelős	Folyamatos
Potenciális baleseti források felülvizsgálata; Hibák kijavítása, megszüntetése	Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok;	Csoportszobák, játszóudvar, kiszolgáló helyiségek balesetvédelmi körüljárása- jegyzőkönyv	Óvodavezető, Munka- és balesetvédelmi felelős, Karbantartók	Évente 2-3 alkalommal, illetve, ha hibát tapasztalnak, bejelentenek
Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között	Óvoda-iskola kapcsolata, Megfelelő iskolaválasztás; Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése	Beiskolázási adatok, nyilvántartások; Információk átadása a köve-telményekről, lehetőségekről	Óvodavezető, Általános iskola igazgatója, Óvónők, Tanítók	Minden évben február, március
Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó in-tézményekkel	Naprakész információkkal rendelkeznek az érintettek a gyermekekről	Szülői értekezletek, Fogadóórák, Családlátogatás Egészségügyi, közművelődési intézmények dolgozóival való kapcsolat	Óvodavezető, Óvónők, Szülői munka-közösség, Védőnők, Családsegítő központ munka-társa, Közművelődési szervező	Folyamatos
A csoport számok, csoport létszámok normalizálása; Költséghaté-kony gazdál-kodás	A férőhely kihasználtság; Az egy  óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a helyi előírásoknak megfelelően; Hatékonyság,gazda-ságosság	Demográfiai tényadatok és várható alakulásuk elemzése, prognosztizálása; Évenkénti felülvizsgálata a csoportok számának, létszámának, a csoportszobák férőhely-kihasz-náltságának	Óvodavezető, Gazdasági vezető, Óvónők, Fenntartó	Költségvetés tervezésekor

 

 

 

 

III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA

III.1. Minőségpolitika

Óvodánk, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda elkötelezi magát minden belső- és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit a helyi óvodai nevelési program szellemének megfelelően minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz.

Fontosnak tartjuk az eltérő fejlődési ütemű gyerekekkel való foglalkozást.

Felelősek vagyunk azért, hogy az óvodában elfogadtassuk a másságot.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan egészségesen fejlődő, nyitott, önálló, kreatív, az iskolát érdeklődéssel váró gyerekekké váljanak.

 

Intézményünk kinyilvánítja, hogy az alábbi értékeket preferálja:

□       gyermekcentrikusság,

□       a játék maximális tisztelete,

□       önállóságra nevelés,

□       szociabilitás,

□       mások munkájának megbecsülése,

□       becsület,

□       tolerancia,

□       őszinteség,

□       empátia,

□       együttműködés a partnerekkel,

□       kreativitás, stb.

Nálunk a minőségi munka, az innovációs alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső- és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése.

Valljuk, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

III.2. Jövőkép

Olyan intézményt szeretnék a jövőben programunk szellemiségének megfelelve működtetni, amelyben az igazi érték a gyermek, és amelyben magas szakmai színvonalunkat, az új befogadására, megújulására való képességünket megőrizzük, a hatékony partnerközpontú működését megvalósítjuk. Reális gyermeklétszámmal működő csoportokat kívánunk kialakítani. Ugyanakkor biztosítani szeretnék azt is, hogy minden 3-4 életévét betöltő óvodába járhasson. Mindezek megvalósítása biztosíték lesz arra, hogy képességfejlesztő, felzárkóztató tevékenységünket eredményesen alkalmazni tudjuk, esélyegyenlőtlenséget biztosítva gyermekeink számára.

Programunkban szeretnénk még fokozottabban érvényesíteni a játék dominanciáját, az egészséges életmód szemléletét élménygazdag környezetben.

Nevelési folyamatunk eredményeként, olyan gyermekek hagyják el intézményünket, akik képesek lesznek a kudarcmentes iskolai élet megkezdésére.

 

 

Kodály Zoltán szavait idézve:

„A kisgyermek amit hall, elfelejti

amit lát inkább megjegyzi,

de amiben tevékenyen ő is részt vesz,

az bizonyára bevésődik emlékezetébe.”

III.3. Küldetésnyilatkozat

„Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud:

játékot, zenét, örömet.”

Kodály Zoltán

 

Mi, óvodánk gyermekszerető dolgozói, fő erősségünket, miszerint a gyermekek szívesen járnak hozzánk és itt érzelmi biztonságban, családias légkörben töltik mindennapjaikat, továbbra is elsőrendű célunknak tekintjük.

            Barátságos, otthonos körülmények között, jól szervezett óvodai életünkben változatos tevékenységeken – elsősorban a játékon – keresztül valósítjuk meg óvodásaink személyiségének sokoldalú, harmónikus fejlesztését.

            A mozgásfejlesztő játékokkal jól felszerelt, tágas udvarunk nyújtotta lehetőségeket kihasználva nagy hangsúlyt fektetünk neveltjeink testi képességeinek fejlesztésére, munkára nevelésére, a különböző korosztályok együtt tevékenykedtetésével a kooperáció és a kommunikáció fejlesztésére.

            Hisszük, hogy szűkebb környezetünk, falunk sokszínű természeti adottságainak közvetlen megismertetésével alapot nyújtunk gyermekeink településhez való kötődésük kialakulásához is.

            Különös gondot fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásra és a másság tolerálására. Ennek szellemében kiemelt szerepet szánunk a gyermekvédelemnek és a szülőkkel való kapcsolattartásnak is.

            Azt szeretnék, hogy neveltjeink az óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan megfelelő fejlettséggel várják az iskolába lépést. E célunk elérésében jelentős szerepet szánunk a gazdag élményeket nyújtó, a nyitottságot, önállóságot, kreativitást, pozitív énképet is fejlesztő, programunk erősségei közé tartozó szabadidős tevékenységeknek.

            Céljaink megvalósítását garantálja a továbbképzési, a pályázati és a partneri kapcsolatok által adódó lehetőségeket maximálisan kihasználni, a szülői igényeket kielégíteni igyekvő, munkája iránt elkötelezett nevelőtestület.

III.4. Minőségi célok

Célunk: hogy intézményük a törvényi szabályozásnak megfelelően működjön és hatékonyan gazdálkodjon.

Sikerkritérium: Az intézmény jogszerű működése és az optimális kihasználtság.

Megvalósulási időtartam: 2 év

Célunk: hogy emelkedjen az óvodai ellátást igénybevevő 3-4 éves korú gyerekek száma.

Sikerkritérium: a óvodai elhelyezés közelítsen a 100%-hoz.

Megvalósulási időtartam: 3 év

Célunk: az intézményi minőségirányítási program elkészítése, működtetése

Sikerkritérium: Működjön a minőségfejlesztési rendszer, valósuljon meg a folyamatos fejlesztés. Az intézkedési tervek éves rétékelésében a rövid távú tervek eredményes lezárása, a közép és hosszú távúaknál a megoldás folyamata tükröződjön, érzékelhető legyen az elmozdulás.

Megvalósulási időtartam: 1 év

Célunk: helyi nevelési programunk felülvizsgálata, módosítása az intézmény stratégiai céljainak rögzítése.

Sikerkritérium: u.a.

Megvalósulási időtartam: 1 év

Célunk: hogy intézményünk a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson.

Sikerkritérium: A partneri elégedettség mérésének eredményei %-os értéket mutatnak.

Megvalósulási időtartam: 2 év

Célunk: A sajátos nevelési igényű és az etnikai kisebbségi nevelést igénylő gyerekekkel való foglalkozás.

Sikerkritérium: Az esélyegyenlőség biztosítása a sikeres iskolai élethez. A tanköteles korú gyerekek 82%-a megkezdi az első osztályt. (jelenleg 78%)

Megvalósulási időtartam: 3 év

Célunk: a belső ellenőrzési rendszer működtetése folyamatos méréssel, értékeléssel a hozzáadott pedagógiai értékek kimutatásával.

Sikerkritérium: Az óvodáskor végére a gyerekek 82%-a érje el az elvárható testi, lelki, szociális érettséget. Az egyéni fejlődési napló eredményei minden gyerek esetén igazolják a 30%-os fejlődést, amely a bemeneti és kimeneti mérés alapján a hozzáadott pedagógiai érték.

Megvalósulási időtartam: 3 év

Célunk: a humán erőforrás hosszú távú tervének megvalósulása, amely a továbbképzési és beiskolázási tervében realizálódik.

Sikerkritérium: a humán erőforrás minőségi fejlesztésével nő a pedagógusaink kompetenciája. A továbbképzési és beiskolázási terv megvalósul.

Megvalósulási időtartam: 5 év

 

 

 

IV. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Az újszentmargitai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda intézményi Minőségirányítási Rendszerének működtetéséért az intézményegység-vezetője a felelős.

IV.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége

A minőség filozófia elkötelezettje vagyok, kezdeményezem és támogatom intézményünkben a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és működtetését. A kiépítés és működtetés alapjának az óvodapedagógusok szakmai fejlődés iránti igényét, szakmai elkötelezettségét tekintem. Óvodavezetőként felelősséget érzek, a vezetési folyamat részének tekintem a minőségfejlesztést.

Célom a minőségfejlesztési folyamat kiépítésében:

Az óvoda értékeinek meghatározása a partnerközpontúbb működés kialakítása a pozitív együttműködés és hatékony kommunikáció útján. Tudatos szervezetfejlesztéssel olyan szervezeti keret kialakítása, amelyben minden résztvevő számára tisztázott a feladat, hatáskör, felelősség, amelyben a szakmai folyamatok fejlesztése, a folyamatok javítása a gyerekek, szülők, dolgozók elégedettségének növekedését eredményezi.

Legfontosabb feladatomnak tekintem az óvoda dolgozói közösségében a nyugodt önmegvalósító légkör biztosítását, amelyet a vezérelvek és napi elvek összhangjának megteremtésében látom. Állást foglalok az innováció mellett és támogatom azt.

Természetesnek tartom az intézményi folyamatokban a változásokat.

A tudatosan vállalt nevelési célok tükrözzék azokat az értékeket, amelyek által a gyerekek neveltségi szintje folyamatosan javul. A szervezetfejlesztésben az objektív és szubjektív feltételek mellett a pozitív hatások érezhetővé és mérhetővé váljanak.

Személyes példamutatással és a vállalt feladat iránti elkötelezettséggel is ösztönözni kívánom a nevelőtestület tagjait a minőségfejlesztés folyamatának felvállalására.

 

 

Az intézményvezetés tartalmi meghatározása

 

Tartalmi meghatározás	Dokumentumok
A Helyi nevelési program felülvizsgálata.	A program felülvizsgálatának terve.
Az intézmény éves munkájának tervezése.	Éves munkatervek, tervezések. Tanévnyitó értekezlet.
Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez.	Látogatási terv. Vezetői feljegyzések.
Az intézmény működtetésének és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.	Parnerkvóta, Partneri igényfelmérés, eljárásrendje.
Az értékelés eredménye alapján intézkedések.	Intézkedési tervek készítése.
A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése.	Irányított önértékelés

 

IV.1.1. Jogi megfelelés biztosítása

Cél: Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályzó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézményi szintű belső szabályzók, hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézménye alkalmazottai ismerjék és betartsák.

 

A hozzáférhetőség biztosítása:

Az intézmény működését szabályozó törvények és rendeletek hozzáférhetőségét az óvodavezető irodájában biztosítjuk:

□       Közoktatási törvény

□       CD jogtár

□       Munka Törvénykönyv

 

A megismerés biztosítása:

Az alábbi módon biztosítjuk a jogi dokumentumok megismerését. A postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az óvodavezető tekinti át. A működést befolyásoló fontos információkat, fénymásolaton vagy a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, a munkaközösség-vezető továbbítja az információkat. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll rendelkezésre, az intézményvezető rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezi.

A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben. Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, melyet az óvodavezető végez.

Külső ellenőrzést a fenntartó kezdeményezhet az Önkormányzati Minőségirányítási Program ellenőrzési szabályzatában meghatározott módon.

Másrészt az óvodavezető az érdekképviseleti fórum – közalkalmazotti tanács – számára egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

 

 

Az intézmény működésének tervezési rendszere

 

 

Intézményünk működését szabályzó alapvető jogi dokumentációk listája

□       Alapító Okirat

□       Házirend

□       SZMSZ

□       Helyi Nevelési Program

□       Továbbképzési terv

□       Éves munkaterv

□       Ügyintézés dokumentumai

□       Munkavédelmi Szabályzat

□       Tűzvédelmi szabályzat

□       A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok

IV.1.2. Tervezés

A tervezés a vezetésnek az a fázisa, amelyben – a testület aktív közreműködésével – kidolgozzák az óvoda koncepciójának, céljainak megfelelő feladatokat, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat.

 

A tervező munkával szemben támasztott követelmények:

□       Tudatosság

□       Pedagógiai logika

□       Távlat és szakaszosság

□       Folyamatosság

□       Együttműködés

 

1. A tudatosság feltételezi az óvodai nevelés országos alapprogramban ezt kiegészítve az óvoda Helyi nevelési programjában megfogalmazott céloknak a helyi önkormányzatnak illetve annak a közegnek, amelyben az óvoda működik elvárásainak pontos ismeretit. Objektív és szubjektív tényezőit.
2. A pedagógiai logika megkívánja, hogy a lehető legnagyobb konkrétsággal fogalmazzuk meg

□       Az óvoda koncepcióját, mint távlatot.

□       Rögzíteni szükséges a jelenlegi helyzet.

□       E kettő ismeretében lehet meghatározni a feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, módszereket amely a kitűzött célhoz vezet.

□       Biztosítani kell a visszacsatolást, folyamatosan mérve az elért eredményeket.

A pedagógiai gondolkodásnak ez az útja elősegíti a körülmények alaposabb megismerését, a fejlődés szándékát és ez szükségszerűen a testület önelemző készségét.

1. Távlat és szakaszosság

Az óvoda távlati terve a helyi óvodai nevelés programja, mely több évre meghatározza az óvoda célját, törekvéseit. Az előbbiből kiindulva, rövidebb, - éves – szakaszokban, az óvoda működési tervében határozzuk meg a megvalósítás konkrét feladatait.

 

Az óvodavezető tervező munkájának jellemzői:

Folyamatosság: A HOP a működési terv vagy akár a csoport fejlesztési programja bizonyos számú munkaszakaszt feltételez.

□       A nevelőtestület ötletének, javaslatainak begyűjtése, az előző évi ellenőrzési tapasztalatok elemzése.

□       Célok, feladatok ütemzése.

□       Tervezet készítése.

□       A javaslat megvitatása.

□       Korrekciók beépítése.

□       Terv véglegesítése, rögzítése, elfogadása.

□       Terv alapján végzett munka.

□       A végrehajtás folyamatos ellenőrzése, elemzése, módosítása.

□       Az értékelés összefoglalása, megvitatása.

□       Ennek alapján újabb tapasztalat kidolgozása.

Ezek egyben a minőségfejlesztő munka eredményeinek figyelembevételét is felölelik.

1. Együttműködés

A tervek csak a nevelőtestület aktív közreműködésével lehetnek eredményesek. Csak együttes alkotásnak van igazán motiváló ereje.

1. Koordinálás, ami a helyes munkamegosztást biztosítja

A vezető tervező munkáját segíti, hatékonyabbá teszi az intézményi minőségfejlesztő munka. A partnerek elégedettség vizsgálatára épülő tervezés biztosítja a magas színvonalú működést.

IV.1.2.1. Stratégiai tervezés

Intézményünk stratégiai céljai:

□       Óvodánk költséghatékony működtetése a törvényesség keretein belül.

□       A sajátos nevelési igényű gyermekek és az etnikai kisebbség nevelését differenciált fejlesztéssel, az esélyegyenlőséget biztosítva számukra.

□       A gyermekek személyiségének kibontakoztatását melyhez családias légkört és igényes környezetet teremtünk.

□       A gyermekvédelmi munka hatékony működtetése az érintett intézményekkel együtt (Gyermekjóléti Szakszolgálat, Gyermekvédelmi Szakhatóság, Egészségügy)

□       Dolgozóink szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztése.

□       Jól működő, rugalmasan változó partnerkapcsolatokat működtetünk.

□       Intézményünkben a tervezést, ellenőrzést, mérését, értékelést átfogó folyamatokat leszabályoztuk a hatékony működés érdekében.

Cél: Az intézmény helyi nevelési programjának felülvizsgálata, módosítása, az intézményi minőségirányítási program kidolgozása, működtetése. Az intézményi minőségirányítási program hosszú távú céljainak rögzítése.

IV.1.2.2. Éves tervezés – az óvoda rövid távú terve

Cél: Az intézmény vezetője az intézmény érintő külső-belső ellenőrzések, mérések, valamint értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a fejlesztendő területeket.

 

A tervezést befolyásoló dokumentumok:

□       Szervezeti és Működési Szabályzat

□       Helyi Nevelési Program

□       A gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési terve

□       Szakmai munkaközösség terve

□       Továbbképzési terv

□       Szülőkkel való együttműködés formái

□       Partneri igény és elégedettségmérés eljárás rendje

□       Partneri igényelemzés alapján készült intézkedési terv.

 

Az intézmény éves tervezésén kívül, e területekre vonatkozó szabályzó dokumentumok

 

 

IV.1.3. Vezetői ellenőrzés és értékelés

Az ellenőrzés alapja az intézmény dokumentációs rendszere. Ez két részre bontható:

□       egyik, az intézmény általános működésével kapcsolatos dokumentációs rendszer,

□       másik ,a pedagógiai munkát közvetlenül befolyásoló dokumentumok.

 

Az általános működéssel összefüggő dokumentumok

□       az intézmény Alapító Okirata

□       Szervezeti és Működési Szabályzat

□       Kollektív Szerződés

□       Közalkalmazotti Szabályzat

□       Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat

□       Balesetvédelmi Szabályzat

 

Az óvoda dokumentációs rendszere

(az ellenőrzés alapja)

 

 

IV.1.3.1. Vezetői ellenőrzés

Cél: annak vizsgálata, hogy az intézmény működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az ezen alapuló belső szabályzásnak. A helyi nevelési programnak, illetve a fenntartói elvárásokat tükröző fenntartói, valamint az ezen alapuló intézményi minőségirányítási programnak.

Az intézményi minőségirányítási program belső ellenőrzési rendjét szabályozza. A belső ellenőrzés az intézmény minden lényeges mozzanatát átszövi. A vezetői feladatok szerves részét alkotja, a vezetői munka egyik legfontosabb feladata.

 

Ellenőrzésre jogosultak:

Az ellenőrzést a Közoktatási törvény az intézményvezető feladataként határozza meg, de nem kizárólag a vezető végezheti. Az ellenőrzési feladatok megoszthatók a vezetők, munkaközösség-vezetők, a minőségirányításért felelős vezető között.

Az ellenőrzésre szükség van az intézményben zajló folyamatok, tevékenységek eredményeinek számbavétele céljából. Az ellenőrzés tárja fel azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a megismerést követően javíthatók. A folyamatos fejlesztés érdekében fel kell tárni a hibákat, a hiányosságokat, elemezni, értékelni kell őket, majd meg kell tervezni a javítás-fejlesztés folyamatát.

 

Az ellenőrzés területei:

Az ellenőrzésnek az intézmény működésének minden területét érintenie kell. Az intézményi működés az ellenőrzés szempontjából csoportokba soroljuk:

□       A közoktatás specifikus ellenőrzések:

• Szakmai-pedagógiai munka
• A törvényes működés,
• A takarékos gazdálkodás ellenőrzése

□       A nem közoktatás specifikus ellenőrzések:

• A munkavédelmi
• A tűzvédelmi
• A közegészségügyi ellenőrzések

 

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:

□       Objektivitás,

□       Tervszerűség,

□       Folyamatosság,

□       Következetesség,

□       Demokratizmus biztosítása.

Legfontosabb a segítő, fejlesztő szándék elvének érvényesítése.

IV.1.3.2. A belső pedagógiai ellenőrzés irányai

A feladat jellege	Az ellenőrzés célja	Érintettek köre	Tartalom
Pedagógiai feladatok
Az óvoda funkciói   Esélyek teremtése (tehetséggondozás, hátránykompenzáció)   A gyermekek fejlesztése, differenciált fejlesztés   Tervszerűség (dokumentálás)   A HOP specifikumainak érvényesítése,   A szervezeti keretek hatékonysága   A speciális szükségletek kielégítése.   Neveltségi eredmények	Az óvodai nevelés hatékonyságának, az alapfunkciók érvényesítése: óvó, védő, ellátó, gondozó, prevenció, érzelmet fejlesztő, kortárskapcsolatokban szocializáló,   Funkciózavarok feltárása   A HOP-ban megfogalmazott normatívák érvényesítése (célok, gyermekkép, koncepciók és a megvalósítás)   Az ÓNOAP személetének gyakorlati megvalósítása.   A feladatok hangsúlyai és a gyermekek szükségletei.   A célok-feladatok (koncepciók) szervezeti keretei, viszonyok.	Óvodavezető, az óvodába beíratott gyermekek, óvodapedagógusok, szakmai munkaközösségek, a szülők szervezetei, az óvoda és a család, a pedagógiai munkát segítő technikai személyzet, dajkák. Speciális szakemberek, a speciális segítő szolgálat (Családsegítő, Nevelési Tanácsadó)	A HOP gyakorlatának értékelése, továbbfejlesztés előkészítése,   A funkciók + célok + feladatok + koncepciók + szervezeti keretek összhangja, hatékonysága.   Az óvodai nevelés fejlődési tendenciáinak érvényesítése (személyi központú, tervszerű, egyéni szükségletekre épülő, differenciáló/esélyt adó/)   Speciális szükségletek

 

Az intézmény szakmai dokumentumai:

□       Óvodai nevelés országos alapprogramja

□       Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program: Az intézmény éves pedagógiai, működési terve. Aktuális szervezési-tanigazgatási feladatok. A helyi program éves kiemelt feladatai. Mérés, elemzés, értékelés, tervezése. Csoportok, gyermekek, dolgozók ellenőrzésének, értékelésének tervezése.

□       Napköziotthonos Óvodák munkaközösségének és szakmai munkacsoportjának terve: Feltáró-elemző munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, bemutatók, előadások, ellenőrzések, értékelések tervezése.

□       A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi terve:

• Szokás és szabályrendszer tervezése,
• Tevékenységi rendszer fejlesztési terve,
• Eseményterv, programterv a csoportnaplók alapján.

□       Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai: Egyénenkénti fejlődési napló, amely 3-7 esetleg 8 éves korig terjed ki a gyermekek képességfejlesztésére az egyéni fejlettséget diagnosztizáló mérőlapokkal. A nevelési és tanulási folyamatokra. Az etnikai gyermekek fejlesztésének mutatóit is ez a dokumentum szolgálja.

□       Felvételi-mulasztási napló: Pontos adatkezelés – naprakész nyilvántartás.

 

A pedagógiai ellenőrzés célja:

□       A meglévő állapotnak, folyamatnak követelményekhez, normákhoz való viszonyítása – ténymegállapítás.

□       A célokat és a folyamatokat gátló tényezők feltárása, javaslat annak kiküszöbölése, a felelősség megállapítása.

Feladata:

□       Az óvodában végzett nevelőmunka ellenőrzése.

□       Az írott dokumentumok, követelmények, normák összehasonlítása, megfeleltetése a valódi működéssel.

□       Visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében közvetlen, illetve közvetett tapasztalatszerzés formájában.

Az ellenőrzés tárgya:

□       Dokumentumok ellenőrzése

□       Nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése

□       A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése (a gyermekek szokás- és szabályrendszere, normák, a programban meghatározott „fejlődés várható eredményei óvodáskor végére” sikerkritériuma)

□       A helyi nevelési program nevelési gyakorlatának nyomon követése, ellenőrzése.

Belső ellenőrzésre jogosultak:

□       Az intézmény vezetője (a teljes intézményi működési és pedagógiai munkáért felelős, ezért az intézményi szintű ellenőrzés is elsősorban az ő kompetenciája).

□       A munkaközösség-vezető, team (szakmai munkacsoport) –vezető az általa irányított szakmai területre jogosult ellenőrizni, az intézményvezető felkérésére.

□       Ellenőrzést végezhet a nevelőtestület által az ellenőrzésre feljogosított pedagógus is.

□       Az óvodapedagógusok elsősorban önellenőrzést végeznek, és a saját munkájukat értékelik.

Ellenőrzési szabályaink:

□       Ellenőrzés előtt legalább 7 nappal egyeztetni kell az ellenőrzés formáját, módszerét, időpontját, időtartamát.

□       Az ellenőrzés megállapításait megbeszéljük az ellenőrzésben érintettel.

□       A minősítés a sikerkritériumok megvalósulására vonatkozzon.

□       A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempontunk az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés az elfogadott elvek számonkérése.

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzésének tartalma:

□       A gyermekek fejlettsége (egyéni fejlődési naplóban rögzítve) annak ellenőrzése, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlődött az adott időszak alatt.

□       Az óvodai csoportok szokás és szabályrendszere- a csoportok játékának, a társas kapcsolatok alakulásának, és a gyermekek viselkedés kultúrájának ellenőrzése.

□       Az óvodapedagógusok gyakorlati munkája – a végzett munka értékeinek, a megújulási képesség és innovációs fejlesztés ellenőrzése.

 

Az ellenőrzéshez közös pedagógiai elveket, közös attitűdöket és követelményrendszert dolgozunk ki.

IV.1.3.3. Az intézmény működésének értékelése

Értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel.

Cél: Az intézmény működésének, a szabályzóknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

 

Az intézmény értékelését az intézmény-vezetés évente elvégzi, az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek részére (fenntartó, szülők, alkalmazottak) nyilvánosságra hozza.

Az értékelés során vizsgáljuk az intézményi működés eredményességét és hatékonyságát. Az eredményesség a szabályzóknak és a partneri elvárásoknak való megfelelést jelenti, a hatékonyság pedig az eredmény elérése érdekében használt ráfordítás.

Az eredmények alapján dönt a vezetés a szükséges intézkedések elvégzésérő. Az intézkedéseket intézkedési terv alapján készíti el az intézmény.

Az értékelés az alábbi területeket érinti:

□       A vezető ellenőrzés eredményei,

□       A gyermekek neveltségi szintjeinek eredményei,

□       A pedagógusok nevelőmunkájának eredményei (sikerkritériumok által kimutatott hozzáadott értékek alapján),

□       A nevelési év értékelő értekezletének eredményei (a terület felelősök beszámolója alapján),

□       Javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei (intézkedési tervek),

□       A partnerektől származó visszajelzések (partneri igényfelmérés eredményei),

□       A korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata (az intézkedési tervek lépéssorozatainak értékelés alapján),

□       A minőségfejlesztési munka eredménye.

Mindezek alapján jelöljük meg az óvodai nevelés hatékonyságára vonatkozó irányokat.

 

 

 

 

 

 

 

Az óvodai nevelés hatékonysága
	A minőségirányítás rendszerének tervszerűsége	Óvodavezető, nevelőtestület	A minőségirányítási rendszer működése, hatékonysága
A feladat jellege	Az ellenőrzés célja	Érintettek köre	Tartalom
Az óvodai nevelés hatékonyságának növelése	Tervezés, ellenőrzés, mérés, értékelés folyamata és eredményei Az óvodavezető programmenedzselő szerepe.	Szakmai munkaközösség, Külső szakmai kapcsolatok	A belső értékelés (ellenőrzés) működtetése. Az önellenőrzés, önértékelés, önfejlesztés hatékonysága. A gyermekek neveltségi eredményének mérési és értékelési rendszere. A HOP és a gyakorlati megvalósítás értékelés.
Szervezeti kultúra
A kollégák bevonása, az együttműködés fejlesztése	Az intézmény, mint szervezet működése	Szakmai munkaközösség, Óvodapedagógusok speciális szakember + dajka	Az óvodavezetés demokratizmusa. A szervezett struktúrája. Munkamegosztás (a szervezet működtetése) A nevelőtestület klímája Comenius 2000 elvek érvényesítése
A nevelőtestület továbbfejlesztése
A humán erőforrás fejlesztése	A belső, külső továbbképzések és a HOP viszonyának értékelése	Óvodavezető, Óvodapedagógusok, Speciális szakemberek	A HOP és a továbbképzési program viszonya A testület szükségleteinek (hiányai) és az önképzés továbbképzés viszonya. A továbbképzések hatékonyságának nyomon követése. A továbbképzések korszerűsége.
A szülői szervezetek együttműködése, családok bevonása
Az intézmény és a család együttműködésének fejlesztése,   Szülők bevonása	A családi nevelés támogatását célzó együttműködési formák hatékonyságának értékelése.   A szülői szervezetek funkciói – jogai – feladatok (civilszervezetek)	Óvodavezető, szülők	A szükségletek felmérésének tervszerűsége és gyakorlata A családokkal való kapcsolattartási formák tartalma (HOP-al való kapcsolata) Hátrányos helyzetűek, Nehezen nevelhetőség, Veszélyeztetettség, A jogok gyakorlásának rendszere.

 

Belső értékelési rendszer működtetése

 

Cél: Az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése, az önértékelésre támaszkodva, a még eredményesebb munkavégzés érdekében.

 

 

 

 

 

Az alkalmazottak értékelése:

 

 

Az intézményben folyó értékelési szempontok az éves munkatervben kerülnek kidolgozásra részletesen minden tanév elején, az alábbi szempontokat segítségül használva.

 

Vezetői értékelés szempontjai:

 

Pedagógusok munkája

□       Mennyire tudatos a munkavégzés annak érdekében, hogy a csoportba járó gyermekek képességeik maximumát tudják adni?

□       Milyen az önképzési- és a szervezett továbbképzéseken való részvétel igénye?

□       Milyen a gyermekekkel való kontaktusa?

□       Milyen módszereket, szervezeti formákat alkalmaz a differenciált képességfejlesztés érdekében?

□       Milyen a kollektívában az együttműködési készségek?

□       Helyesen látja-e a helyét a kollektívában?

□       Vállal-e munkaköri kötelességén túli feladatokat?

□       Hogyan értelmezi a pedagógiai módszertani szabadságot?

□       Mennyire jellemző az óvodapedagógusra:

• A pedagógiai, pszichológiai ismeret, jártasság,
• A kapcsolatteremtő-, fenntartó készség,
• A szorgalom, igyekezet,
• Az áltata vezetett csoport munkájának szervezettsége,
• A pontosság.

 

Az értékelés eszközei: megfigyelés, dokumentum elemzés, beszélgetés

 

Technikaiak munkája

□       Képességeinek megfelelően végzi-e munkáját?

□       Közösségben végzett munkája milyen színvonalú?

□       Milyen a segítőkészségének a mértéke, emberi magatartása?

□       Bevallja-e, elfogadja-e kudarcait?

□       Hogyan segíti az óvónők munkáját a csoportban, az óvodában?

□       Nevelőpartnerként szolgál-e?

□       Milyen a stílusa, kommunikációja?

Az értékelés eszköze: megfigyelés, beszélgetés

 

Munkaközösségi tagok munkája

□       Mennyire aktív a munkaközösségben?

□       Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat?

□       Szakmailag mennyire fejleszti önmagát?

□       Segíti-e kollégáit a munkaközösségben tanultakkal?

Az értékelés eszköze: megfigyelés, interjú

 

Önellenőrzése, önértékelés

 

Pedagógusok önellenőrzése, önértékelés

□       Hogyan ítéli meg az intézményben elfoglalt helyét?

□       Hogyan ítéli meg a tagóvodájában elfoglalt helyét?

□       Milyen mértékben tud azonosulni az óvoda cél- és feladatrendszerében?

□       Véleménye szerint elfogadják-e a gyerekek, tudja-e irányítani a gyermekcsoportot?

□       Elegendő információt kap-e óvodai munkájához?

□       Bevallja-e és elfogadja-e kudarcait, mínuszait, nem hárítja-e másra?

□       Mennyire valósul meg a tervezett napi életritmus szervezettsége?

□       Milyen csoportja pszichés, mentális állapota?

□       Milyen a gyermekekkel való együttműködése?

□       Hogyan valósul meg a gyermekek óvoda kezdése, a beszoktatás?

□       Hogyan valósul meg a differenciált bánásmód a gyakorlatban?

□       Milyen szinten van a csoport szokásrendszere?

□       Milyen mértékű a tevékenységek szerepe a napi óvodai életben?

□       Milyen szinten van a gyermekek önállóságának szintje?

□       Mennyiben tudja megvalósítani a komplexitást az óvoda tevékenységrendszerében?

□       Milyen színvonalú a szakmai tervezés?

 

Az intézmény egyéb dolgozóinak önellenőrzése, önértékelés

□       Mi jellemző munkavégzésének szervezetségére, összehangolására?

□       Milyen szinten van a gyermekcsoportokhoz való alkalmazkodása?

□       Mennyire felel meg munkaterületének tisztasága, rendje a kívánalmaknak?

□       Milyen színvonalú a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége, pontossága?

□       Hogyan valósul meg a másokkal való együttműködés?

Az intézmény ösztönzési redszere:

       A legjobb :-óvónő

                        -dajka

                        -főzőnő cím elnyerése. Anyagi fedezet megteremtésére a költségvetés elkészítésekor látunk lehetőséget. Szükséges az értékelés szempontsorainak alaos megismerése a dolgozók részéről.

IV.1.4. Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményben

Óvodánk Minőségirányítási rendszerének célja, hogy intézményünk a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson.

Ennek érdekében:

□       Folyamatos önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytatunk melynek során:

• Évente azonosítja partnereit,
• Évente méri közvetlen partnerének igényeit,/ kiv.: kétévente a tanító nénik igényeit/ A mérések eredményeit elemzi,
• A mérési eredmények alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését,
• A célok és a fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet készít,
• Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli,
• Azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztésére.

□       A minőségfejlesztési feladatok végrehajtására munkatervet készítettünk mely tartalmazza:

• A minőségfejlesztési folyamat szakaszait,
• Időbeni ütemzését,
• A végrehajtásért felelős személyek neveit.

□       A munkatervünk összhangban áll az intézményünk nevelési programjával.

□       A minőségfejlesztési feladatok végrehajtása, összehangolása a Minőségfejlesztési Team feladata.

 

Az intézmény hatékonyabb működlése:

□       Közeli és távlati stratégiai célok elérése.

□       A partnerközpontú működés.

□       A jó szervezeti kultúra megtartása érdekében működtetjük minőségfejlesztési rendszerünket. A minőségfejlesztési rendszer működtetéséért a minőségfejlesztési csoport vezetője a felelős.

Feladata: az intézmény Minőségirányítási programjaiban meghatározott folyamatok működtetése és felügyelete. Munkáját 6 tagú Minőségfejlesztési Team segíti.

 

 

Az intézményvezetés megtervezte és biztosítja az óvoda belső működtetésének rendjét. A szervezeti felépítést az SZMSZ tartalmazza. Folyamatainkat a PDCA- ciklusnak megfelelően működtetjük.

 

Ez az egységes rendszer biztosítja az intézmény tudatos, tervszerű, rendszeres ellenőrzésén, mérésén, folyamatos visszacsatoláson alapuló munkáját, amely megalapozza a működés minőségének folyamatos fejlesztését.

IV.1.4.1. Az Intézményi értékelés/önértékelés

Az intézményi irányított önértékelés teljes körű, az intézmény minden területére kiterjedő, komplex rendszer, valamennyi dolgozó közreműködését igényli.

A Comenius 2000 I. modell PDCA ciklusának értékelő fázisa.

Munkánk során meghatároztuk az irányított önértékelés területeit, szempontjait. A szempontok értékeléséhez szükséges adatokat a használandó módszereket, eszközöket. Felhasználtuk az intézményben rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat, valamint a partneri igény- és elégedettség vizsgálatok során és az intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzésekor keletkezett eredményeket. Az intézménynél vizsgáltuk a működés illetve a kitűzött stratégiai célok egybeesését. Az ok-elemzéssel, problémafeltárás során megállapítottuk, hogy stratégiai céljaink reálisak, ezért új kritériumok kijelölésére nincs szükség. Ennek érdekében intézményünkben a következő minőségügyi eljárást adtuk ki:

 

 

A fenti eljáráson kívül a területre mutatkozó dokumentum:

A Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Feladatterve, amely tartalmazza az Irányított önértékelés folyamatát. E dokumentum a minőségfejlesztési dokumentumok irattárában található.

IV.1.4.2. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése

Minden óvodának feladata és célja kell, hogy legyen a folyamatos fejlődés iránti igény megléte. Folyamatosan szükséges fejlesztenie és javítania működését, ennek gyakorlatát, a megfelelő technikákat azonban tudatosan és következetesen szükséges alkalmaznia, hogy az intézmény lehetőség szerint a leghatékonyabban működjön. Az óvoda tevékenysége szolgáltatás, amelyek középpontjában partnereink igényei és elvárásai állnak.

 

Cél: Az intézmény hatékonyabb működtetése érdekében céljainkat mind magasabb szinten legyünk képesek megvalósítani. Partnerközpontú működéssel, amellyel a partnereink megelégedését kívánjuk szolgálni és a helyi igényeknek, elvárásoknak megfelelni.

 

A folyamatos fejlesztés során mindenkor érvényesítjük a PDCA logikát (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás).

Minőségfejlesztésünk során az intézményünkben a következő döntés született. A következő évben még a Comenius I. modell alapján folytatjuk munkánkat vagy továbblépünk és a Comenius II. modell kiépítésébe kezdünk. Ennek oka, hogy terveink között szerepel, hogy az ellenőrzések szintjeihez folyamatszabályozásokat dolgozunk ki, a céljaink megvalósítása érdekében.

Mindezeket összefoglalva az óvoda kiszámítható és eredményes működésének alapfeltétele egyre inkább az óvoda dolgozóinak partnerközpontúsága, teljes elkötelezettsége a folyamatok javítása mellett.

IV.2. A partnerkapcsolatok irányítása

Célunk: Olyan intézményi működés megvalósítása amely a partnerek igényeinek kielégítésére összpontosít. Képes gyorsan, rugalmasan reagálni a változó partneri igényekre és erőforrásait ezen igények kielégítésének szolgálatába állítja.

 

Ennek érdekében rendszeresen azonosítjuk partnereinket, mérjük, illetve megismerjük igényeiket, elvárásaikat és elégedettségüket.

Az elégedettség mérése, során feltárjuk az elégedetlenséget is, illetve annak okát, keresve az ok megszüntetésének lehetőségét, a javítást.

 

 

Az eredményes együttműködés kulcsa a partneri igény- és elégedettség mérése és a folyamatos kommunikáció.

 

 

 

 

 

 

 

Partnerközpontú óvodánk szerkezete

 

Közvetlen partnerek
Gyermek	Pedagógus Pedagógiai munkát segítő munkatársak					Szülők	Fenntartó				Iskola: a gyermek fejlődési útjának következő állomása
Bemenet család (szokásrendszer)					ÓVODA					Kimenet Iskola, készségek (képességek, viselkedés)
			A nevelés folyamata
Közvetett partnerek
1. Gyermekjóléti Szolgálat				2. Egészségügy gyermekorvos védőnő				3. Logopédus
Együttműködésükkel segítik az intézményt céljai elérésében. A folyamatos kapcsolattartás segíti a visszajelzések áramlását.

 

 

A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok

 

 

IV.2.1. A partnerek igény-elégedettség- és elégedetlenség mérése

Ez a szakasz a partnerközpontúság egyik legfontosabb legkörültekintőbb tervezést igénylő része.

Cél: A partnereink igényeinek megismerése és elégedettségük mérése, elemzése. Az elemzés eredményeinek felhasználása az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél.

 

Ennek érdekében az intézményünkben a következő minőségügyi dokumentumokat készítettük el:

□       A partnerek azonosítása

□       A partneri igény és elégedettség mérés folyamatát az igényfelmérés eredményének rögzítéséig

□       Az igények elemzésének folyamatát

□       Célok és prioritások meghatározásának folyamatát

□       Az intézkedési terveket

 

A fenti dokumentumokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok.

 

Kapcsolódó részterületek megnevezése	Hivatkozott dokumentumok
Az igény elégedettség és elégedetlenség mérés szabályozása	Partnerigény, elégedettség és elégedetlenség mérés eljárás rendje 3.sz. mellékelt
Külső kapcsolatok rendje	SZMSZ
A vezetés és a szülői szervezet kapcsolattartási rendje	SZMSZ
Együttműködés formái	Helyi Nevelési Program

 

IV.2.2. Kommunikáció a partnerekkel

Cél: A belső információáramlás gyors és hatékony működtetése.

 

Az információ szükséglet kielégítése céljából az alábbi információs rendszert dolgoztuk ki, melyet szervezett formában, a folyamatos működés feltételeinek biztosításával működtetünk:

□       Óvodánk információs rendszere

□       A partneri Kommunikációs tábla 4.sz. melléklet

 

Faliújság formájában – melynek megbízott felelőse van – az aktualitás érdekében történik a folyamatos tájékoztatás közvetlen partnereink számára.

A szülői házzal való kapcsolattartás rendjét a Helyi Nevelési Programunk tartalmazza.

Az óvoda-iskola között együttműködési terv készült, amelyek részletesen tartalmazzák a kapcsolattartás gyakoriságát, formáját, módját, tartalmát.

Megvalósításáért felelős a Minőségfejlesztési Team egy tagja.

 

A közvetett partnerekkel is közösen készítettük el az együttműködési terveket és működtetjük ugyan olyan formában, mint a közvetlen partnerekkel.

Ezen kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok:

 

 

 

 

 

 

 

 

Óvodánk információs rendszere

 

		Belső információ-források
Közvetlen: -          fenntartói -          intézményvezető (iskola igazgató) -          szakértő, tanácsadó						Közvetett: -          jogszabályok -          rendeletek -          szakfolyóiratok -          szakkönyvek -          média, informatika
		ÓVODAVEZETŐ Intézményegység-vezető
		Munkaközösség-vezető
						Élelmezés-vezető
		Minőségirányító
						Konyhai dolgozók
		Óvodapedagógusok
						Karbantartó
			Dajkák
			Gyerekek
SZMK			Szülők			Szülői értekezletek

 

 

Óvodánk információs rendszerének működtetése

 

Az óvoda működéséhez az intézmény vezetéséhez szükséges információk biztosításáról az információs kapcsolatok és csatornák kialakításáról az óvodavezető gondoskodik. Mindez szervezett formában lehetséges, az információs rendszer tudatos kiépítésével és a folyamatos működés feltételeinek biztosításával.

Az óvodavezető szerepe meghatározó a rendszerben. Az információs folyamat valamennyi mozzanatában érzékelhető közvetlen vagy közvetett jelenléte.

Az intézményben akkor működik eredményesen az információs rendszer, ha az információ:

□       a megfelelő helyről a megfelelő helyre a legrövidebb úton jut el,

□       megfelelő formában történik az átadás-átvétel,

□       időben jut el a címzetthez,

□       a lehető leggazdaságosabb feldolgozás után kerül az érintettekhez.

Az információ értékelésénél a következő szempontok a meghatározóak:

□       szükséges-e

□       elégséges-e

□       hiteles-e

□       világos, érthető-e

□       kellő hatékonysággal továbbítható-e az információ?

 

A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok

 

Kapcsolódó részterületek megtervezése	Hivatkozott dokumentumok
Továbbképzés és beiskolázás	Továbbképzési és beiskolázási terv
Nevelőtestület feladatköre	SZMSZ

 

IV.2.3. Erőforrás gazdálkodás

Az intézmény humán erőforrás rendszerének fejlesztése, tervezése a feladatunk ezen a területen, ezért a

Célunk: szakmailag felkészült nevelői közösség biztosítása

 

A humán erőforrás stratégiai kapcsolatai és kialakításának folyamata

 

Szervezeti stratégiai	Az HE stratégiai		Munkaerő-tervezés
döntések	döntései
	(Humán Erőforrás)
Milyen intézményi te-	Mik az HE céljaink?		A szervezeti célokat
rületen működjünk?	Hogyan járul hozzá a		alapul véve mi a jövő-
	HRM az intézményi		beli HE igényünk?
	célokhoz?
↓	↓		↓
Milyen, folyamat-	Most hol vagyunk?		Milyen az előrelátott
technológiai és szerve-	Hogyan járulunk hozzá		munkaerő-kínálat?
zeti- tervezési változtatá-	a cél eléréséhez most?
sokat igényel ez?
↓	↓
Milyen erőfeszítéseket,	Milyen erőfeszítéseket,		Hogyan tudjuk áthidalni
tevékenységeket kell	tevékenységeket kell		a kereslet és a kínálat
programozni a változás	programozni?		közötti
eléréséhez?	Hogyan jutunk el a je-		különbséget?
	lenlegitől a kívánatos
	hozzájárulásig?
↓	↓		↓
Mikor és milyen mér-	Hogyan cselekedtünk?	Hogyan cselekedtünk?
tékben változtatható a	Eredményértékelés		Eredményértékelés
program ?

 

Ennek érdekében a területre vonatkozó szabályozó dokumentumok:

□       Továbbképzési, beiskolázási terv

□       Belső ellenőrzési rendszer működtetése – Alkalmazotti értékelés, önértékelés szempontjai

□       Az intézményi eszközbeszerzés működtetése – eszközbeszerzési terv

□       Pénzügyi, gazdasági működtetés – költségvetési terv

IV.2.3.1. Az óvodapedagógusok szakmai együttműködése

Cél: A szakmai együttműködés formáinak – a dokumentálás formájának és az együttműködés eredményeinek meghatározása

 

A területre mutatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok

 

 

IV.2.3.2. Továbbképzési rend

Cél: Az intézmény kötelezően előírt továbbképzési terve mellett törekszünk a belső szakmai munkaközösség működtetésére is. Elsődleges célunk a stratégiai célok, valamint az éves munkaterv megvalósításához szükséges képzések biztosítása.

 

A működés szempontjából meghatározó partnerek, pedagógusok és nem pedagógusok – továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, amely az intézmény küldetés nyilatkozatának, a helyi nevelési programban meghatározott célrendszer alapján készült.

Az alapdokumentum alapján készül az éves beiskolázási terv, amelyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetet az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzésekről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az intézményvezetés dönt. Keressük a lehetőséget a dajka nénik szakmai továbbképzésének megoldására.

IV.2.3.3. Az intézményi eszközbeszerzés

Cél: A törvényben kötelezően előírt eszközök biztosítása, az intézmény működési feltételeinek és ezzel együtt a nevelés színvonalának emelése. A tárgyi eszközök beszerzéséről beszerzési terv készítése.

 

Az intézmény tárgyi feltételei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki.

 

A területre vonatkozó dokumentumok:

□       Beszerzési terv – amely az éves költségvetés függvénye

□       A nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 6.sz. melléklet

A Helyi nevelési programunk tartalmazza a program végrehatásához szükséges eszközlistát.

 

IV.2.3.4. Pénzügyi, gazdálkodási működtetés

Cél: Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási működtetésének, folyamatának feltérképezése a jogszabályi előírások alapján

 

A működés biztosításának az alapja ez éves költségvetés.

 

A területre vonatkozó, szabályozást tartalmazó dokumentumok

 

 

IV.2.3.5. Biztonságos intézmény működtetése

Cél: A biztonságos munka és nevelési környezet megteremtése

 

Ennek érdekében felmérjük veszélyforrásainkat, amelyek a gyermekek illetve a dolgozók fizikai biztonságát érintik és preventív módon intézkedéseket hozunk.

 

A testületre vonatkozó szabályokat tartalmazó dokumentumok

 

 

IV.3. A nevelési tevékenység értékelése

IV.3.1. A nevelés tervezése, programbeválás vizsgálata

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                       Igen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A folyamat leírása

 

1. A HOP felülvizsgálata szeptemberben 4 évenként történik. Első lépséként az óvoda vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályzásokat.
2. A kibővített óvodavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HOP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.
3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.
4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.
5. Október elején az óvodavezető tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.
6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.
7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.
8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.
9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.
10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, CÖK ülésen megismertetjük.
11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető, Ha, ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.
12. Január közepén az óvodavezető tantestületi vitára és elfogadásra bocsátja a HOP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.
13. Elfogadás után január végén a végleges programot az óvodavezető megismerteti közvetlen partnereinkkel különböző fórumokon.
14. Az óvodavezető a második félév elején a módosított HOP-ot felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

 

Belső értékelési rendszer működtetése:

 

Cél: Az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése, az önértékelésre támaszkodva, a még eredményesebb munkavégzés érdekében.

 

Az alkalmazottak értékelése:

 

 

Az intézményben folyó értékelési szempontok az éves munkatervben kerülnek kidolgozásra részletesen minden tanév elején. Az értékeléshez segítséget nyújtó szempontok a vezetői ellenőrzés, értékelés dokumentumban.

IV.3.2. A nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

A mérés az értékelés eszköze. A mérések segítségével kapunk visszajelzéseket arról, hogy gyakorlati munkánk mennyire volt eredményes, nevelő-fejlesztő tevékenységünk révén mennyire sikerült kitűzött céljainkat megvalósítani.

A viszonyítás alapja a nevelőtestület által meghatározott kritériumrendszer.

A kritériumrendszer egyenlő a Helyi Nevelési Programunkhoz rendelt sikerkritériumok, azaz célértékének összessége a „kimeneti” jellemzők, azaz „a várható fejlődés az óvodáskor végére”. A sikerkritériumokhoz rendelt skála segítségével eredményeink könnyen számszerűsíthetők, és megállapítható, hogy hány százalékban sikerült megvalósítanunk céljainkat. A kitűzött céljaink az optimumot célozzák meg. Nevelőtestületi konszenzust igényel annak meghatározása, hogy a céloknak megfelelő sikerkritérium-rendszert az összes óvodás gyermek (átlagának) viszonylatában hány százalékban tudjuk megvalósítani. A hozzáadott pedagógiai érték a kimeneti mérésnél, a minőségi célok meghatározásánál 80%-ban realizáltaa testületünk

 

A csoport fejlődésének értékelés:

 

Cél: A nevelési folyamatát nyomon követve a csoportok szokás és szabályozásrendjének megfigyelés, mérése, elemzése, értékelése a kapott eredmények alapján továbbfejlesztése. A csoport fejlődésének figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának – a „hozzáadott érték”-nek meghatározása.

 

Csoport neveltségi szint mérése:

A csoport és a gyermekek harmónikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre. A pedagógiai munka tervezése (csoportnaplóban) elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelési, az egyénre szabott nevelési-fejlesztési (Fejlődési naplóban) írásban rögzített dokumentumai.

IV.3.3. A gyermekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés értékelés rendszere

IV.3.3.1. A gyermekek értékelés

Cél: A nevelőtestület meghatározta az értékelés egységes követelményrendszerét. A reális szakmailag megalapozott értékelés, a problémák időben történő felismerését szolgálják, és tükrözik a megoldásra való törekvést. A szülők folyamatos, egyéni és szóbeli tájékoztatást kapnak a gyermekük fejlődési üteméről.

 

A gyermek fejlődésének mérése, értékelése

 

A mérést az értékelés eszközének tekintjük. Az egyéni képességfejlesztést minden területen érvényesítjük. Minden óvodapedagógus tudja, hogy melyik gyermeket milyen területen, milyen módon szükséges fejlesztenie ahhoz, hogy önmagához képest a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, elemzése, értékelése és a további fejlesztési ütem meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.

Az egyéin fejlődést tartalmazó dokumentumok intézményi szintű szempontjai:

 

A konkrét mérés elvégzéséhez összeállítottuk a mérési területeket, melyet az intézmény nevelőtestülete határozott meg. A mérés területeihez hozzárendeltük azokat a szempontokat, melyeknek jellemzői mutatók számukra. Kidolgoztuk azt a becslési skálát, amely által a mérést regisztráljuk. Az elkészítet táblázatokban évente egyszer történik az intézmény által felállított mérési skála szerint a számjegyekkel történő rögzítés. A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-százalékot számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képest történő fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és okfeltárásra is hasznosíthatók, és egyben a mérés, értékelés alapjai.

Év végén az óvodapedagógusok szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésének alakulásáról. – Ez nem helyettesíti a csoportnaplóban az értékelést - . Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési-fejlesztési tervezése. A pedagógusi munka hatékonyságát, a csoport egészének neveltségi szintje mutatja. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.

IV.3.3.2. A kimeneti mérés

Cél: A nevelés eredményeinek számszerűsíthetősége rávilágít arra, hogy óvodánk mely terülteken mutat az átlagnál jobb, illetve gyengébb eredményt. A kevésbé jó eredmények okait meg kell keresni, majd azt okok ismeretében változtatni kell a módszereken stb., annak érdekében, hogy az eredményeinket ezeken a területeken is javuljanak.

 

A mérés területei

1. Testi fejlettség terén:

□       Az egészséges életmód alakítása

□       Mozgás

 

1. Lelki felkészültség tekintetében

□       Anyanyelv fejlesztése, mérése

□       Ének-zene, énekes játék

□       Rajzolás, mintázás, kézimunka

□       Külső világ tevékeny megismerése

□       Matematika

□       Tanulás

 

1. Szociális érettség tekintetében

□       Érzelmi nevelés, szocializáció

□       Munka jellegű tevékenységek

□       Játék

□       Szabadidős tevékenységek

 

E területre vonatkozó szabályzást tartalmazó dokumentumok

□       Csoportnaplók

□       Helyi Nevelési Program

□       Fejlesztési napló

□       SZMSZ

IV.3.3.3. A gyermekek elégedettségének vizsgálata

Évente egy alkalommal partneri igénymérés folyamatán belül március hónapban történik, májusban értékelés, szeptemberben ehhez igazítjuk a munkatervet.

A Comenius 2000 által kiadott módszertani CD található

Mit szeret és mit szeret a gyerek az óvodában, és mit szeretne csinálni?

 

Célunk: hogy megerősítést kapjunk a gyermekek igényeivel elvárásaival kapcsolatban.

Sikerkritérium: A gyerekek 75%-a elégedett az óvodánk által felkínál tevékenységrendszerrel. A 75% alatti területre intézkedési tervet készítünk a gyermeki elégedettség növelése érdekében.

A mérések eredményei a Minőségfejlesztési dokumentumok irattárában találhatók.

 

E területre vonatkozó szabályozó dokumentum:

A minőségfejlesztési eljárás a gyermeki elégedettség, elégedetlenség és igény megismerése. 7.sz. melléklet

 

 

 

 

V. Legitimációs záradék

 

Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma:

 

                                                                                                         2004.május. 21.

                       

 

 

Szülői közösséggel való megismertetés, elfogadásának dátuma:

 

 

 

                                                                                                          2004.május 25.

 

Kisebbségi Önkormányzattal való megismertetés, elfogadásának dátuma:

 

 

 

                                                                                                          2004.május.25.

 

Fenntartói jóváhagyás dátuma:

 

 

 

 

 

Tervezett felülvizsgálat dátuma:

                                                                                                          2008