|
|
ÁlláslehetőségekÚjszentmargita Község Önkormányzat |
|
Időjárás |
|
GONDOZÁSI KÖZPONT HIRDETÉSE Szívesen elfogadunk otthon már fölöslegessé vált, de még használható ruhaneműt, ágyneműt, takarót, konyhai eszközöket, melyeket szétosztunk azok között akiknek ezzel segíteni tudunk. |
|
FELHÍVÁS! Az óvoda udvarán szeretnénk egy medencét kialakítani és ezzel a forró napokban is kellemes perceket szerezni a nyári óvodát igénybevevő gyermekeknek.
|
|
|
Településünk története
Történelem
A községet évszázadokkal ezelőtt Szentmargita vagy Fehérszentmargita néven emlegették a források. A falut halászaival és halászó vizeivel együtt több más Szabolcs vármegyei birtokkal Szent István király adományozta az egri püspökségnek s e birtokokban, mivel az eredeti adománylevelek 1241- ben a tatárjáráskor megsemmisültek, a püspökség 1261- ben megerősítette jogait.
A középkori falu és templomának létezését és helyét 1952- ben szakszerű régészeti kutatással hitelesítették. A falu neve a középkori templomának védőszentjére - antiochiai Szent Margitra utal, a község mai templomát azonban Árpád- kori Szent Margit tiszteletére szentelték, akit IV. Ince pápa 1251- ben avatott szentté.
Szentmargita sorsát az 1608- as Szikszói egyezséglevél az egész 17. századra döntően meghatározta. Az 1631- től, a dézsmaszedők szerint is kihalt Szentmargita területét a polgári hajdúk kaszálónak, legelőnek, halászó helynek használták. A királyi tábla egy, a nádori ítélőszéknél 1698- ban indított újabb per alapján 1700- ban Szentmargitát az egri káptalannak ítélte.
A mai Újszentmargita a 18 - 19. Századi uradalmi központok egyike. A plébánia létesítésének és később a templom építésének költségeit az egri főkáptalan vállalta magára. Ezt a templomot szentelték 1895- ben Árpád házi Szent Margit tiszteletére. Az évszázad végén Bakócz Tamás győri, majd egri püspök és esztergomi érsek szerezte meg a falu tulajdonjogát. Később Szentmargitát, Polgárt és a Borsod megyei Ároktőt az egri káptalannak adományozta.
1947. Január elsejével Szentmargita önálló nagyközséggé alakulhatott Újszentmargita néven. A polgári járás részeként Újszentmargita számos közigazgatási átszervezést vészelt át, míg 1990- ben megválaszthatta első polgármesterét.
Gazdasági élet
A településen a mezőgazdasági - élelmiszeripari tevékenységnek és a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységnek az adottságai a legjobbak. A település agrárpotenciáljának meghatározó eleme a termőföld.
A település gazdasági életében jelentős szerepet vállaló társaságok az Agrárgazdaság Kft. és a Mezőgazdasági Szövetkezet. Emellett 54 egyéni vállalkozás is működik a községben.
A legjelentősebb foglalkoztató az Agrárgazdaság Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., mely sok családnak biztosít - szinte kizárólagosan - megélhetőségi lehetőséget, s csaknem 50 vállalkozás foglalkoztatását segíti elő megrendeléseivel. A Kft. tejhasznú szarvasmarhatartással, juhtenyésztéssel, hibrid vetőmag előállításával foglalkozik. Forrólevegős lucernaliszt üzemében lucerna és fű granulátumot állítanak elő, ősszel pedig az - országban az egyik legnagyobb mennyiségű - almatörköly szárítást végzik, ami teljes mértékben nyugat - európai piacra kerül.
A Vadászati Törvény változása óta a Kft. vadásztatással is foglalkozik. Jelentős bevételt eredményez a vízi- és más apróvad vadásztatása, elsősorban külföldi vadászokkal.
A településen a tenyésztett szárnyasok száma is jelentős.
Település marketing
A Községi Önkormányzat egyik legfontosabb célkitűzését 2002.- ben már teljesítette a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével. A fejlesztési tervek között szerepel a regionális hulladéklerakó- és feldolgozótelep építéséhez társulni, mely társulás létrejötte folyamatban van.
A településen két jelentősebb alapítvány működik: Újszentmargita Községért Közalapítvány, Újszentmargita Lakosságáért Kulturális és Közösségfejlesztő Közhasznú Egyesület.
A település tagja a "TISZATÉR Térségfejlesztési Társulásnak", illetve a "Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulásá"- nak.
Ma még inkább csak lehetőségekről és tervekről beszélhetünk a Községgel kapcsolatban. A Nyugati főcsatorna melletti telkek és a Tukai régi parasztházak üdülési célú felvásárlásával - melyek keresletét az idelátogató külföldiek teremtettek meg - lassú fejlődésnek indítható a helyi turizmus megteremtése.
A majorsági központ felújítása lehetőséget teremthetne a lovas- és vadászturizmus magasabb szintű felfuttatására.
A település címere
A csücskös talpú hasított címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon arany mezőben zöld szárú fehér liliom látható. A jelkép Árpád - házi Szent Margit szimbóluma. Heraldikailag baloldalon zöld színű lóherében (hármashalom) ezüst színű vörös mezőben lévő kettős kereszt látható, amely részint ugyancsak Szent Margitra utal, részint a község Árpád - kori eredetét hangsúlyozza. "Újszentmargita zászlójának "színezése egyenlő arányban, a rúd felőli rész vörös, másik része arany. A zászló mértani közepén a település címere látható, oly módon, hogy a hasított címerpajzs liliomos része a vörös mezőbe esik. Alatta félkörben felirat: Újszentmargita, 1995. A fenti zászló lobogóként is használható, színezése megegyezik, arányai ugyanazok, azonban a címer elhelyezése és a betűsor és évszám oly módon történik, hogy az a lobogó mértani közepére esik, a címerpajzs felső része, a lobogó felső egyharmadának vonalával esik egybe.
|
|
|
Újszentmargita tavasszal
|
|
|
|
Eddigi szavazatok: Nagyon jó.: 634 |
|
|
Impresszum
© Újszentmargita Önkormányzat 2007-2010
